Sermon on June 17th Bela Bartok Church, Budapest  2007.  -

2007. Június 17. Budapesti Bartók Béla Egyházközség templomában elmondott beszéd

 

Rev. Kathy Sage,  Kingston Unitarian Felowship (Canada, ON)  www.kuf.ca

 

Reading: 1 Cor 13,1-13 - 1 Korintus 13,1-13 - Lekció

Bible vers: 1 Cor 13,13 - 1 Korintus 13,13 - Textus

 

It is a great honor to be asked to share with you this morning.  It is also my joy to speak to you this morning.  You may not know that Sandor is a honorary member of the Canadian Unitarian ministers association and a friend of all ministers in Canada.

Nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek veletek ezen a reggelen és prédikálhatok nektek.  Talán nem tudjátok, hogy Sándor a kanadai lelkészek barátja és a lelkésszövetség tiszteletbeli tagja

 

The scripture that we consider today, 1Corinthians 13 is very familiar.  We read it in \north America often during weddings to remind us of the qualities of a lasting marriage.  Paul seemed to be speaking to a new group of Christians to help them be a loving community of people or congregation.  So it also applies to how we might strengthen our ability to be a congregation.

A felolvasott korintusi vers nagyon ismerős. Észak-amerikában is gyakran olvassuk, különösen esküvők alkalmával, hogy figyelmeztesen a tartós házasság feltételeire.  Úgy látszik Pál apostol is egy másfajta keresztényi közzöségről beszélt, mely arra öszötönözte a tagjait, hogy szeressék egymást.  Így a napjaink közösségében is megerősithet ilyen természetű képességeinkben.

 

We might be very gifted with the ability to speak, to prophesy, but if we do not live with the quality of love \ Paul tells us that we are not as gifted as we might think.  If we give much of what we have away, or make great sacrifices but do not have love, then we are really nothing … rather empty of meaning, or even like a child.

Tehetségesek lehetünk a beszéd, a prófétálás képességében, de ha nem élünk a szeretet minőségével, Pál apostol szerint nem vagyunk olyan tehetségesek, mint ahogyan magunkról gondoljuk.  Ha mindeneket szétosztunk, és áldozatot is hozunk, de szeretet nincs bennünk, semmik vagyunk … lényeg nélküli, gyerekes hitünk van.

 

Paul as we know was one who came to know the teachings of Jesus and so wanted to follow his example that he transformed his life.  With the enthusiasm of Pentecost he set out to tell others about the teachings of Jesus.  Both Jesus and Paul spent time with the groups that formed around this message of love.  They both encouraged, comforted, and challenged their listeners.  They visited the sick and taught. 

Amint tudjuk Pál ismerte Jézus tanításait, és követni akarta azt az embert, akinek tanítása olyan gyökeresen megváltoztatta az ő életét is.  És pünkösdi lélekkel adta tovább a jézusi tanításokat.  Jézus és Pál is sok időt eltöltött abban a közösségben, melyeket maguk köré gyüjtöttek a szeretet jegyében. Mindketten bátorították, vigasztalták és kihívásokat intéztek a hallgasóik felé.  Meglátogatták a betegeket és tanították az embereket.

 

 

It is comforting to have leaders who encourage congregations in challenging times!  Paul taught the new group at Corinth that faith, hope, and love are the foundation, but live is the greatest.

Megnyugtatók az ilyen vezetők közössége, akik  nehéz időkben bátorításd nyújtanak. Pál arra tanította az újonnan alakult korintusi gyülekezetet, hogy a hit, remény és szeretet az alap, ám annak megélése a legnagyobb és legnehezebb.

 

Today I want us to consider; what does love ask of us today?  I want to tell you some ways that I have experienced the loving embrace of Transylvania Unitarians in Hungry and Transylvania.  I want to share some challenges of today that I think require us to move from the ‘childish” love to mature love that Paul images for us.  And finally I hope you will consider how you live this greatest gift --  this love that rejoices with the truth and gifts us with a rich life.

Napjainkban is figyeljük meg, hogy mit kér tülönk a szeretet hívása? Szeretném veletek megosztani néhány tapasztalatom, melyet Erdélyben és Magyarországon tapasztaltam.  Megosztok néhány kihívást, melyek a gyerekes szeretetből a páli szeretet nagykorusága felé vezetnek. És végül remélem odafigyeltek, hogyan élitek meg ti magatok ezt a nagyszerű ajándékot.

 

As Unitarians this challenge that love be a way of life is something that I have seen demonstrated many times.  In each congregation where I have been a member or minister, there have been individuals that were so welcoming, warm, and genuine that I and others felt at home at first meeting.  There are many marks of leadership, but the qualities of love that respect others strengthen any congregation.

Unitáriusként ezt a szeretetet nagyon sok alkalommal megtapasztaltam.  Minden gyülekezetben ahol egyszerű tag vagy lelkész voltam, mindig találkoztam melegszivű, barátságos emberekkel, akik miatt otthon éreztem magam.  Egy vezetőnek sok ismertető jegye lehet, de az a szeretet mely tiszteletben tart másokat,  erősithet csak igazán egy közösséget.

 

I have been the minister of a 120 member congregation in Kingston, \Ontario, Canada (a small city of 100,000 (   for 6 years.  We are only 50 years old as a congregation.  We have many older members and new families are joining so we have 20 children and youth on Sunday and 60 – 80 adults each Sunday.  Our services on Sunday morning are different from those in Transylvania. 

Egy 120 tagú gyülekezetnek vagyok a lelkésze Kingston  egy 100.000 lakósú városban – Kanadában Ontario államban.  6 éve vagyok itt lelkész, és a gyülekezet 50 éve alakult. Nagyon sok az idős tagunk, de fiatal családok is jelentkeztek, és most vasárnaponként 20 gyerek is van közösségünkben, valamint 60-80 felnött az istentiszteleteken, melyek különböznek az ittenitől.

 

Is the same  love  present in your congregations as in ours?  Are the same values that stir us to think about justice, inequality, the environment, the outcast important to you?  Are there similarities in our \’new congregation’ to the congregations related to the roots of our faith?  Those were some of the questions that brought 16 of our members |(and 4 others||( to Transylvania this June.  The caring and compassion that we saw inspired and demonstrated to me that while there are differences between Canadian Unitarians and Transylvania Unitarians, beyond our differences is a common living of the love that Paul describes.

Ugyanaz a szeretet van-e közöttetek is mint közöttünk?  Ugyanazok-e az értékek, melyek az igazság megtartása, az egyenlőtlenség megszüntetése, a környezet megőrzése, a kitaszitottak kérdése megoldására ösztönöznek?  Melyek a hasonlóságok közöttünk?

Ezen kérdésekre keresve a választ indultunk el 16-on a gyülekezetből erre a körutra, hogy a kanadai és Magyar unitáriusok különbözősége ellenére is megtaláljuk a Pál által leírt  közös szeretetet.

 

One of our members became ill during our first stop here in Budapest.  |One of the members (of Joseph’s church( watched over her while she was in the hospital.  She helped to translate, brought fruit, and most of all was assuring to Sarah that she was not alone.  Surely this example of patience, kindness, and sacrifice to a stranger was what Paul was urging the members of Corinth to show to one another and even strangers.

Egyik tagunk már az első nap beteg lett itt Budapesten. Segító társat találtunk egy hölgy személyében, aki fordított, bevásárolt, és ott volt Sarah mellett hogy ne legyen egyedül.  Ez a jó példa a türelemre, kedvességre és áldozathozatalra egy ismeretlennel szemben, melyről Pál beszél a korintusi levélben.

 

As we went on our tour of Transylvania we were able to visit congregations.  The Unitarians of Brasov welcomed us on the Sunday that they dedicated their new addition.  They hope to cook meals for the elderly, host meetings during the week, and eventually will have 14 guest rooms when the top two floors are complete.

Erdélyi körutunkon tobb gyülekezetet is meglátogattunk. Brassóban részt vettünk a vasárnapi istentiszteletükön, ahol új gyülekezeti terem avatására került sor.   Örvendtek, hogy segíthetik az öregeket, gyüléseket tarthatnak, és majd 14 vendégszobában szállást biztosithatnak.

 

Although we did not speak Hungarian the smiles and gestures of hospitality helped us know that they were happy to share that special Sunday with then.  We will send photos to their partner Church in Vancouver and share our experience with them.  The oldest member of our group, Elizabeth is a member of Toronto First, your partner church, and she will be sharing her experience with them.

Annak ellenrée, hogy nem beszélünk magyarul a vendégszeretet gesztusai  és a mosolyok elárulták milyen boldogok, hogy mi is velük együtt lehettünk.  Fényképeket küldünk a testvérgyülekezetüknek Vankouverbe és megosszuk velül tapasztalatainkat.  A csoport másik tagja, Elizabeth Torontóból jött és ő is visszaviszi üzenetünket a testvérgyülekezetnünknek.

 

Perhaps the sharing and friendship that develops through the partner church exchanges and the encouragement that each church shares with the other is a good example of what Paul meant to encourage.

Tehát az a barátság, mely a testvérgyülekezeti kapcsolatkon keresztül létrejön, és kapcsolatot teremt gyülekezetek között, és emberek között egy nagyszerú példa Pál ap. bíztatására.

 

I know that in North America we know so little about the beginnings of Unitarianism in Transylvania.  I have new meaning to verse 12 “at present I see indistinctly – then face to face, at present I know partially, then I will know fully.”  Until I came to Transylvania a year ago and met you “face to face:” I certainly did not have a mature understanding of the heritage of our faith.

Mi Észak-amerikában nagyon keveset tudunk az erdélyi unitarizmus eredetéről.  A 12. vers alapján töredékes volt az ismeretem mielőtt meglátogattalak volna, de most hogy szemtől szembe állunk és találkoztunk jobban megértettelek.

 

In one Transylvania congregation the lay president said “don’t just study the martyrs.  To know our history you must know the members who have given so much.”  He mentioned a family who donated money for the Seminary in Koloszvar.  his example  Is a good reminder that it is generation to generation of faith that has carried on our story as Unitarians.

Egyik erdéyi gyülekezet gondnoka azt mondotta: ne csak tanulmányozzuk  a mártirokat. A történelmet csak  a cselekvő adományozó embereken keresztül lehet megérteni.  Említett egy családot akik pénzt  adományoztak a kolozsvári teológiának, és a példája egy jó figyelmeztetés arra, hogy nemzedékről nemzedékre átadott hit hogyan őrizte meg az unitáriusokat.

 

In a small village our large bus arrived unannounced.  We just wanted to see the village setting but someone with a key soon greeted us and took us inside the small Unitarian church and played the organ with her grandson pumping the organ.  For some in our group this expression of hospitality was a highlight of our trip.

Egy másik kis faluba váratlanul, bejelentés nélkül érkezett meg a buszunk.  Csak meg akartuk nézni a templomot kívülről, és szó nélkül jött valaki a kulcsokkal és megmutatta a templom belsejét és játszott az orgonán. Egyeseknek a vendégszeretetnek ez a kimutatása a kirándulás csúcspontját jelentette.

 

Examples teach louder than words.  The great Indian leader, Ghandi was once approached by a woman with her squirming son in hand.  :Leader, please tell my son to stop eating sugar!   Ghandhi looked at her and said, “woman, come back with your son in two weeks.”  The mother was perplexed because she wanted her son to stop eating sugar now.    In two weeks she returned and Ghandhi looked at her son and said, “stop eating sugar, it is not good for you.”    The mother asked Ghandhi, “ why didn’t you just tell him that two weeks ago?”          Because I was eating sugar two weeks ago, I quit eating sugar and now I can tell you son to stop.”

A páldák hatásosabban tanítanak, mint a szavak. A nagy indiai vezetőt, Gandit megkérte egy alkalommal egy asszony, hogy mondja meg a fiának: ne egyen több cukrot!  Ghandi ránézett és azt mondta az asszonynak: jöjjenek vissza két hét mulva!  Az anya meglepödött mert ő azt várta, hogy most mondja meg a fiának. Két hét mulva visszajöttek Ghandihoz, aki azt mondta a fiunak: több cukrot ne egyél, mert az nem jó neked.  Az édesanya megkérdezte Ghandit: hogy miért nem tudta megmondani két héttel ezelőtt is?  Ghandi így válaszolt:  mert két héttel ezelőtt én is cukrot ettem, most én is lemondtam a cukor evéséről és így nyugodtan megmodhattam a fiadnak is”

 

Paul’s letter to the Corinthians was intended to offer support to those gathered.  It was a difficult time for them, but he too had experienced many challenges.  He too had experienced transformation “metanoia:”  when he encountered the example of Jesus.  His words of encouragement have a ring of authenticity because he had encountered disappointment and suffering for his faith.

Pál a korintusi közösségnek segíteni szeretett volna. Nehéz idők voltak, és neki is sok kihivásban volt része. Saját maga is megtapasztalta a megváltozást -  amikor szembe találta magát Jézus példájával. És így bátoritó szavainak hitele volt mert ő maga is sokat csalódott és szenvedett a hite miatt.

 

Paul lived in a very different time and place.  They weren’t facing global warming or changes brought about by the European Community changes.  I don’t know about your Unitarian community here in Budapest, but I know in our small city our Unitarian members are concerned about their own family and community.  Before this trip they would not wonder how life is in Budapest or Brasov.  They hope that their children will learn and advance in School.  They take courses and training to do well and perhaps advance in their jobs. 

Természetesen Pál más időben és más helyen élt.  Nem féltek a globális felmelegedéstől, vagy azoktól a változásoktól melyek az Európai Közösséget megváltoztatják.  Nem ismerem az itteni közösségetek, de ismerem a saját gyülekezetem és kis városunk aggodalmát a családuk és közösségük iránt.  E kirándulásunk előtt nem érdekelte őket a Budapesti vagy Brassói élet. Csak az érdekelte, hogy gyerekeik tanuljanak az iskolában. Hogy képezzék magukat és munkahelyükön megállják a helyüket, haladjanak.

 

There are bills to be paid and family members young and old to care for.  These are all examples of loving without boasting or pride.  Love can encourage us to be responsible for our family and give as well to our community.

Számlákat kell kifizetniük, és a családban vannak gyerekek és öregek, akikről gondoskodni kell. Mindez a szeretetről való bizonyságtevés minden büszkeség nélkül.  A szeretet biztat, hogy felelősséget vállaljunk családtagjainkért és közösségünkért.

 

Are we required to do more?  As we read paul s letter to the Corinthians, or reflect on the teaching of Jesus, is it enough to just care for the family and community that I see every day?

Kivánhatnak ennél többet tőlünk? Hallottuk Pál tanítását és elmélkedünk Jézus tanításain, elég a családdal és azzal a községgel foglalkoznunk melyekkel mindennap találozunk, amelyben élünk?

 

 

I think we are asked to consider more.  If we are able, if we have health and the capacity to go beyond our family responsibility I think Paul’s message is that if we go beyond our usual responsibilities we will develop a more mature faith, but only if we develop the qualities of generosity and joy in such giving.

Úgy gondolom, hogy valamivel többet kell tennünk. Ha képesek vagyunk, ha egészségünk van és tehetségünk, hogy további felelőséget vállaljunk családjaink mellett, Pál apostol szerint is ha a mindennapi megszokott  felelősségvállalásunkon túl vállalunk, akkor építünk ki egy érett hitet, mely a nagylelküségben és az adás örömében  teljesedik ki.

 

On this trip I was able to visit Sighet and the home of Eli Weisel.  I have always admired Eli Wiesel.  He was the only member of his family to survive the \holocost.  As much as any other person, Eli Weisel reminds us to remember such a tragedy by loving others.  Indifference is our greatest enemy, more so than hatred.  We can still care deeply when we hate, and we still hold out the potential for hatred to be transformed into great love.

Sikerült meglátogatnom Eli weisel Szigeti otthonát, akit mindig csodáltam.  Családjából egyedül élte túl a holokausztot.  Példája figyelmeztet, hogyan lehet túlélni szeretteink elvesztése feletti tragédiát.  A közömbösség a mi legnagyob ellenségünk,  még a gyülöletnél is. A gyülölet mögött mély gondoskodás húzodhat meg, és ott van a lehetősége, hogy átváltozzék szeretetté.

 

But indifference damages the soul.  When we don’t care, when we see injustice and look the other way pretending we didn’t see, we truly diminish our capacity to love.  Eli Wiesel won the Nobel Peace Prize for his efforts to call us from our indifference.  He suffered personally, his community and his Jewish community suffered immencely.  But what we sense when we read his books and hear him speak is a person who has overcome hatred, and then the even more difficult task, to overcome indifference.  He asks us to wake up, look around, and care deeply about something beyond our usual sphere of influence.

Ám a közömbösség tönkreteszi a lelket.  Amikor nem aggódunk, semmiről sem gondoskodunk, amikor igazságtalanságot látunk és elforditjuk a fejünket, hogy ne lássuk, véglegesen lecsökkentjük  a szeretetre való  képességünket.  Eli Weisel elnyerte a Béke Nobel díjat azért a közdelemért, hogy kivezesen a közömbösségünkből.  Sokat szenvedett. De amikor halljuk beszélni és olvassuk munkáit, egy olyan személyt látunk, aki legyőzte a gyülöletet, és  a közömbösséget. Arra hív, hogy ébredjünk fel, nézzünk magunk köré és törödjünk a személyes , megszokott és közeli körünkön túl is.

 

I think that is why 20 of us from Canada came to Transylvania.  Most everyone on the trip is already involved in their local Unitarian church, involved in the community concerns and issues such as the environment or problems of the homeless, or other matters beyond their family.

Ez a gondolat hozott husz  embert kanadából ide. Mindannyian unitárius közösségi életben élünk, foglalkozunk közösségünk gondjaival és aggodalmaival, mint környezet, hajláktalanok és más dolgok a családjaink mellett.

 

 

We wanted to be able to see face to face our Unitarian Brothers and sisters where our roots were planted and watered over the centuries.  I know that everyone who came has been deeply affected by all that we have seen.  We have learned of your struggles and we have experienced the love that you have shared with us.

Azt akartuk, hogy szemtől szembe álljunk unitárius testvéreinkkel, ott ahol gyökereink vannak és ahol öntözték a századokon keresztül. Mindannyiunkat mélyen érintett az amit láttunk. Tanultunk a ti küzdelmeitekből és megtapasztaltuk azt a szeretetet melyet a küzdelem , nehézség közepette is megosztottatok velünk.

 

Your example may help us think and act on global issues as we continue to learn about your reality and that our actions have an influence far beyond our own families.  Others will be influenced to act locally and think about how our Kingston Unitarian community can reach out to let more people in our community know about our Unitarian Fellowship.  As well I think we will be inspired to find new ways to develop small groups where we can care for one another and learn together beyond in our neighbourhoods.

Példátok segit nekünk globális kérdésekben elgondolkodni és tovább cselekedni, mert minden cselekedetünknek családjainkon és közeli közöségünket érintően  túlmenő hatása van, lesz.   Másokkal megosztva élményeinket, tudom hogy sokakat meggyőz a saját Kingstoni közösségükön túl is gondolkozzanak és többet megtudjanak az itteni unitáriuskoról.  Kis közösségekben jobban odafigyelhetünk egymásra, és tovább nézünk a közeli szomszédainkon túl is.

 

  

I wonder if you have been thinking about what this scripture asks of you?

Gondolkoztatók-e azon, hogy mire kötelez, hív a felolvasot bibliai idzet?

 

 

Like Ghandhi, when asked to share, do you feel ready to demonstrate the love that Paul speaks of, or do you need like Ghandhi to go and practice before you can demonstrate the example of

love?

Mint Ghandi esetében, amikor valamire  megkérnek, nyomban tudnátok teljesíteni, vagy időt kértek, hogy előbb begyakoroljárok a szeretet példáját?

 

Or are you inspired by Eli Wiesel and have you too turned disappointment, suffering, and difficulty into a form of loving that inspires others to shun indifference and act with a mature love for humanity?

Vagy Eli wiesel  arra inspirál, hogy a kiábrándultságot, szenvedést és nehézségeket  szeretetté alakítsátok át, legyőzve a közömbösséget.

 

Whereever we live, our Unitarian way is to live by examples the concepts and values that we treasure.  I am grateful for the many examples of profound love that have been shown to me and members of our group on this trip.  Sometimes it was just a smile, or a key opening the door, or refreshment given when tired.

Bárhol éljünk, mi unitáriusok a példák alapján szeretünk élni. Hálás vagyok azokért a példákért melyeket a csoport tagja megtapasztalt e kirándulás alkalmával. Néha csak egy mosoly volt, egy kulcs mely ajtót nyitott, vagy egy pohár viz amikor fáradtak voltunk.

 

We all need such encouragement, and our faith is strengthened when we are surrounded by such kindness.  Perhaps we can also stop the destruction of the environment and serve humanity in larger or small ways.  Paul challenges us to make mature love an example in our life.   May each of us be encouraged by such acts of love and may we have the strength and wisdom to so live our faith as an example to others.

 

Mindenkinek szüksége van ilyen biztatásra, bátoritásra, és hitünk megerősödik, amikor ilyen kedvességgel találkozik.  Talán ezzel a hittel megállíthatjuk a környezetünk szétrombolását,  és szolgáljuk az emberiséget kisebb vagy nagyobb  szempontok alapján, tekintetben. Pál kihivást intéz felénk, hogy minden dolgunk szeretetben menjen végbe. Mindannyiunkat  ösztönözzön a szeretet, hogy legyen bennünk erő és bölcsesség, hogy méltó példaként eljünk, példakép legyünk mások számára.

 

Amen.

Ámen!

 

Translation by Rev. Sandor Leta  -  word doc

 

 

Rev. Kathy Sage  /  Rev. Sandor Leta