2017. Karácsonyi körlevél

Kedves Testvéreim,
December 24-én, Advent negyedik vasárnapján tartjuk  10 órai kezdettel a gyermekek karácsonyfa ünnepélyét. Szeretettel várjuk a gyermekes családokat, az otthon megtanult versekkel, énekekkel, az ünnepi szereplésre.
Utána kerül sor a Járorkai művész-testvérpár, Jávorkai Sándor hegedűművész és Jávorkai Ádám gordonkaművész ünnepi koncertjére.

 December 25-én és 26-án, hétfőn és kedden 10 órai kezdettel úrvacsora osztással egybekötött ünnepi Istentiszteletet tartunk.
December 29-én, pénteken 17:30 órától tartjuk ez évi utolsó Biblia óránkat a lelkészi irodában.
December 31-én, vasárnap búcsúztatjuk az óévet a 10 órakor kezdődő istentiszteletünk keretében,  valamint
2018. Január 1-én, hétfőn 17:00 órától tartjuk az Újévet köszöntő Istentiszteletünket.
Szeretettel várjuk híveinket és az érdeklődőket fenti alkalmainkra.
Istentől megáldott Adventi, Karácsonyi időszakot és Boldog Új Évet kívánok!
Fogadják szeretettel az alábbi rövid adventi gondolataim:

Adventi gyertyagyújtásra

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. Lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.  Máté 5, 14-16

Ünneplő Testvéreim.

Az ünneptől már csak egy hét választ el bennünket, azonban azt is mondhatnánk, hogy még egy hét hátra van. A különbséget a két kifejezésből az adja, hogy mennyire várjuk az Ünnepet. Amennyiben még rengeteg elintéznivalót, készülődést látunk magunk előtt, úgy érezzük, hogy már csak napok állnak a rendelkezésünkre, amennyiben gyerekek vagyunk – akár lelkiekben is –  úgy éljük át Karácsonyig ezt a várakozást, mintha az idő ólomlábakon járna, és nagy lelkesedéssel visszafelé számoljuk a napokat, órákat. MÁR vagy MÉG?

A meggyújtott adventi gyertyák is kísérnek az ünnep felé, és jelzik a közelségét. A fényük a sötétben érvényesül, és minél többet meggyújtunk belőlük, annál na­gyobb világosságot árasztanak maguk körül.

A Názáreti Jézus is ilyen világító embereknek tart bennünket, de hogyan, miként világíthatunk? Figyeljük meg a gyertyát – miből áll? Vastag viaszból, amelynek közepében kanócot helyeztek el. Ezt a kanócot kell meggyújtanunk, nélküle értéktelen lenne a gyertya anyaga, használhatatlan lenne az.

Mi, emberek is testből, anyagból vagyunk, azonban mit érnénk a bennünk levő kanóc nélkül?  Kanóc alatt érthetjük a lelkünket, szabad akaratunkat, lelkiisme­retünket, döntésképességünket, cselekvőképességünket, ezeket a bennünk levő, Isten áldotta adottságokat, ajándékokat amelyek emberré tesznek bennünket, értelmünk szik­ráját.

Ezeket szükséges mindig fenntartanunk, hogy világítsunk a sötétben, a remény­telenségben, azaz, hogy jó cselekedeteink legyenek.

Mutassuk ki továbbra is képességeinket, tehetségeinket, szeretetünket, hogy má­sok is gazdagodjanak, gyarapodjanak általunk.

Ezt a bennünk levő kanócot tartsuk életben, mert csak így lehetünk világossággá önmagunk, embertársaink, dicső nemzetünk számára.

Így váljunk adventi világossággá, és ne csak erre az ünnepi hónapra, hanem az előttünk álló teljes esztendőre is. Ámen!

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>