Tizedik összejövetel (2015 november 4): Szerelem, szeretet és miszticizmus PKF életében, írásaiban és mai szemmel nézve
A szerelem vágyódás a teljes összeolvadásra, kizárólagos, nem egyetemes, megtévesztő. Átmehet gyűlöletbe. Lehet szívből szeretni, és szívből gyűlölni. Ennek ellentéte a közöny, semlegesség. Egyik tűzforró, másik jéghideg.
A szeretet magatartás, a jellem beállítottsága, viszonyulás a világ egészéhez. Aktivitás, a lélek ereje. Jóleső melegség.
A szeretet formái :
- anyai : feltétlen, önzetlen
- apai : feltételes, követelményeket támasztó
- felebaráti: egyenlők közötti felelősség egymásért
- önszeretet: nem pestis, nem nárcizmus és nem önzés, hanem a kiegyensúlyozott személyiség jellemzője
Istenszeretet:
Az elkülönültség legyőzésére irányul. Lelki egyesülés a teremtővel. Ő mibennünk és mi őbenne. Lehet antropomorf, amikor közelít a gyermek szülők iránti szeretetéhez, és akkor Isten anyai (mint Föld, mint Gondviselő) vagy apai (mint Ég, mint Teremtő) arculatát hangsúlyozza. A szeretet ebben az esetben feltétlen bizalom, hit, bátorság – ellentéte pedig hitetlenség, gyanakvás, félelem.
Misztikus áramlatok a monoteista (zsidó, muszlim, keresztény) vallásokban :. Néhány női képviselője: iszlám szufizmusban az Isten iránt érzett szeretet első megfogalmazója (Rábia al-Adavija 9. század), a zsidó titkos tan, a kabbala, csak napjainkban nyílt meg a nők és fiatalok sőt más felekezetűek előtt (kabbalista sztárok Madonna nyomdokain), keresztény misztikusok többsége nő (Avilai Nagy Szent Teréz a legjelentősebb, a 16. században élt, VI. Pál pápa az egyháztanítók közé emelte.)
Perczelné Kozma Flóra: A „berlini” Jézus (Felolvasások II.) – fehér márvány irgalmas és fenséges alak
Egyéb Jézus-szobrok PKF írásaiban: az Andesek Krisztusa, béke és szeretet szimbóluma, a Kerepesi temető vigasztaló fekete Krisztusa, Channing baltimori Krisztusa, akinek lábánál elmondta nevezetes beszédét az unitárius szabadelvű kereszténységről 1819-ben.
Flóra miszticizmusa: Belülről megélt hit, egységes világszemlélet az e világ és a túlvilág között, folyamatos megújulás ígérete és reményforrás, rendíthetetlen hit a lélek halhatatlanságában. Emberi melegséget, művészi szépséget áraszt.
Dr. Szelényi Ödön: A misztika lényege és jelentősége (Rövid összefoglaló)
A miszticizmus mindig az istenszeretethez, sőt -szerelemhez kapcsolódik. Keresi az Istennel, Jézussal való közvetlen találkozást, egyesülést (unió misztika).
Hétköznapi misztika Csókay András idegsebész szerint: a valóság teljességének megélése a „Most”-ban.
Dávid Ferenc : „Az Újtestamentum a mi megigazulásunk módját és annak kútfejét Isten szerelmében látja, melyet ő fiában megmutatott, és az ő szent Lelke által a mi szívünkbe öntött.
Szükség, hogy hitünket jó cselekedetekkel megmutassuk, és az a hit olyan legyen, mely – amint szent Pál mondja – szeretet által cselekszik.”