Maróthyné dr. Tóth Erzsébet egyetemi tanár előadása elhangzott 2016. Október 5-én és 9-én a Nőegyleti Önképzőkör keretében, a Bartók Béla Unitárius Egyházközségünk gyülekezeti termében
—————————–
A XIX. és XX. század tudomány- és technikatörténete, hangsúlyozva a magyarok és a nők szerepét
Nyelvújítás, nyelvrokonság
Az 1780-as években a Habsburg birodalom és azon belül a Magyar korona soknyelvű ország volt, a főurak franciául és németül, a nemzetiségek a saját anyanyelvükön beszéltek, a polgárság németajkú vagy zsidó, a közigazgatás és országgyűlés nyelve a latin, magyarul csak a parasztok és kisnemesek beszéltek. Herder, német író azt jósolta 1791-ben, hogy a magyar nyelv ki fog halni. Bessenyi György már 1788-ban figyelmeztetetett: “Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegen nyelven sohasem”. A könnyebb kormányzás miatt 1784-ben II. József király a németet tette hivatalos nyelvvé. Rendeletének ellenzésére és a fenti figyelmeztetések hatására indult nálunk a felvilágosodás, a nyelvújítás. “Felismerték, hogy a szellemi élet csak akkor lendül-het fel, ha művelése a majdan mindenki számára érthető anyanyelven történik, a korabeli magyar nyelv viszont egyelőre nem volt elég árnyalt ahhoz, hogy a hivatalos latin vagy német helyébe léphessen.” A nyelvújítás nagyjai: Kazinczy Ferenc a nagy levelző, a szentimentális-németes irányzat fő alakja, Révay Miklós a szóelemzés szerinti írásmód pártolója, Verseghy Ferenc a kiejtés szerinti írásmód pártolója, Batsányi János költő, a racionalista-franciás irányzat képviselője, Baróti Szabó Dávid pap, a klasszicizáló-latinos irányzat szószólója.
A kor költői, írói szintén fontos szerepet játszottak az új szavak és nyelvtan terjesztésében, a népi és irodalmi nyelv közelítésében.
A nyelvújítás formái: meglevő szavakból szóösszetétel, régi szavak felelevenítése, tájnyelvi szavak közkinccsé tétele, hosszabb szavakból szótagok elhagyása összerántással, meglevő szavakhoz képző hozzáadása, idegen nyelvből tükörfordítás. 1844-ben hoztak törvényt arról, hogy a magyar legyen államnyelv, vagyis a közélet, a közép- és felsőoktatás nyelve. (mek.oszk)
A hivatalos, ma is tanított álláspont szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád tagja, leg-közelebbi rokonaink a manysik és hantik. A nyelvészek szempontjai: 1) A nyelvek történeti változásainak figyelembe vétele, a legősibb formák összevetése. 2) A nyelvi szerkezetek, a nyelvtan lényegi azonossága. 3) Az alapszókincs jelentős mértékű egyezése. 4) A hangváltozások szabályszerűsége. A legtöbb szavunk török eredetű, több a szláv, mint az ugor, de az ugor szavakat gyakrabban használjuk és több származékuk van. A nyelvtan az etrusztk és török nyelvekhez is hasonló, az indoeurópaiaktól nagyon eltérő. (TI)
„Az alternatív elméletek szerint a magyar népet alkotó etnikumok legnagyobb részének semmilyen uráli kapcsolata nincs (genetikailag, régészetileg, nyelvészetileg), így a finnugor nyelvcsalád kialakulása csak nyelvcsere, felülrétegződés vagy közlekedőnyelv létével magyarázható. A magyar nyelvet számtalan más élő és holt nyelvvel próbálták meg rokonítani.
A másik fontos tényező, hogy a magyar nyelv ugyan mutat nyelvszerkezeti és szókincsi egyezéseket a finnugor nyelvekkel, de legalább olyan jelentős és alaprétegbeli kapcsolatai vannak más nyelvcsaládokkal, így például a török nyelvekkel is. Az alternatív elméletek szerint a finnugor kapcsolat nem régebbi, mint a más kapcsolatok, vagy a finnugor nyelvű népek éppen a magyaroktól vették át saját nyelveiknek azt a rétegét, amelynek alapján ma a finnugor nyelvek közé sorolhatók.” (W)
Etnográfia Európában, etnológia más kontinenseken, nagy világutazóink
Első utazóink egyike gyalog indult útnak 1819-ben, aztán haza sem tért. Kőrösi Csoma Sándor Háromszéken született, tanulmányai után elindult Ázsiába, az ujgurok földjén az őshazát, a rokonainkat akarta megtalálni. A Himalája buddhista kolostoraiban szent iratokat tanulmányo-zott, az angolok pénzügyi segítsége fejében fűtés nélküli cellában, teán élve pár év alatt egy láma magyarázó segítségével megírta az első tibeti-angol szótárt és tibeti nyelvtant. Maláriában elhunyt, mielőtt átkelhetett volna a Tarim-medencébe az ujgurokhoz.
Reguly Antal a finn-magyar nyelvészet és néprajz úttörője, az összehasonlító finnugor nyelvészet hazai megalapozója. Az Ural hegység északi részén, a szibériai részeken is kutatott, több nyelvet megtanult: német, finn, svéd, orosz, lapp, udmurt, mordvin, manysi, hanti, csuvas. Éhezett, fázott, megbetegedett, fiatalon elhunyt. Szülővárosában, Zircen van múzeuma.
Vámbéry Ármin (született Hermann Wamberger), a sánta dervis sok európai és még több közép-ázsiai nyelv tudója évekig vándorolt Ázsiában. A gazdagok csemetéit franciára tanította, kitűnően, belülről megismerte az arabok és más népek kultúráját. Olyan helyekre eljutott, ahová más európai nem tudott. A török-magyar rokonságnak akart utánajárni, nyelvrokonságunk fő pártolója volt. (KJ, W)
A magyarok genetikai rokonsága, régészet
Ornella Semino et al. 2000-ben publikálta az európai és ázsiai férfiak Y-kromoszómája vizsgálatának eredményét, miszerint az európaiak között a magyarokban van a legtöbb Eu19 jelű génmarker, melynek őse megtalálható Ázsia több részén is: kirgizekben, üzbégekben, stb. Összességében a magyar férfiak nagy részének (ibolya és zöld) ősei már a paleolitikum idején, a jégkorszak előtt, legalább 25 000 éve a Kárpát-medencében laktak, és a jégkorszak előtt elváltak a (zöld) spanyol ágtól. A lengyelek, ukránok, (horvátok, csehek, szlovákok, macedonok) a genetikai rokonaink. A piros és sárga génmarkerrel jelzettek a neolitikus korban (10 000 éve v. később) vándoroltak be a közel-keletről. A mai magyarokból teljesen hiányzik a finn nyelvcsalád tagjaira jellemző (rózsaszín) kb. 4000 éves uráli génmarker. (OS) Az ún. honfoglaláskor ázsiai génmarkereket is hordozó gazdag ősök rátelepültek az itt élőkre, de a köznép a fenti európai jegyeket hordozta. (RI) Kranz amerika régész azt írta: „A magyar nyelv régisége meglepő lehet. Mezolitikus nyelvnek tartom, ami megelőzi a neolitikus bevándorlást… az uráli nyelvek elterjedésére csak egy lehetséges magyarázat marad, hogy a nyelvcsalád Magyarországról ered és innen terjedt el ellenkező irányba”. Ez azt is jelenti, „hogy az összes helyben maradó európai nyelv közül gyakorlatilag a magyar a legrégibb”. Cser Ferenc régész ugyancsak a Kárpát-medencei folyamatos emberi jelenlétet, be- és kitelepülést követi végig könyvében, a magyart ősnyelvnek feltételezi.
Világutazók, gyarmatosítás
Az említett utazókon kívül sok magyar indult el Ázsiába, Afrikába, Amerikába, Ausztráliába. Többen készítettek útleírást, hoztak haza néprajzi tárgyakat. Voltak akik pénz nélkül zarándokoltak, néhányukat az Akadémia támogatta, néhányan külföldi mecénásokat találtak, hisz főleg a britek meg akarták ismerni gyarmatbirodalmuk számukra ismeretlen szegleteit. Csak Széchenyi Béla indult önerőből, és fizette Lóczy Lajos kutató útját is. (KJ)
A XVI-XIX. század a gyarmatosítások kora volt. Ázsia és Amerika gyarmatosítását a hollandok és portugálok kezdték, a spanyolok és franciák folytatták, de végül is a brit birodalom nőtt óriásira. Az oroszok a szomszédságukban terjeszkedtek ugyanekkor, az USA pedig függetlenné válása után nyugat felé.
Afrikából rabszolgákat hurcoltak Amerikába, Dél-Amerikából nemesfémet, északról prémet, később egyéb mezőgazdasági cikkeket szállítottak Európába, míg kontinensünk nemesfémmel fizetett az ázsiai luxuscikkekért, fűszerekért, teáért stb. Az egyes fejlettebb országok a nyersanyagforrások feletti uralom megszerzése érdekében nyíltan uralmuk alá vontak népeket, háborúztak (pl. világháborúk) és fognak is, a gyarmatok politikai függetlensége után pedig belháborúk szításával, eladósítással, előnytelen szerződések és szövetségek kötésével kényszerítik gazdasági forrásaik elkótyavetyélésére a szegényebb nemzeteket. (LL, Töri Szekc.)
Magyar néprajz
Az elmúlt 200 évben a Kárpát-medence népi hagyományait is kutatták (Bél Mátyás és Berzeviczi Gergely kezdte), a népi foglalkozásokat (Herman Ottó), a lakáskultúrát, stb. Múzeumokban, skanzenekben tárják a közönség elé a megmentett tárgyi emlékeket.
Gyűjtöttek népmesét (Benedek Elek, Kriza János, Arany László, Móra Ferenc, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond), népdalokat (Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla stb.), néptáncokat (Takács András, Martin György), azokat lejegyezték, terjesztették, közkinccsé tették. A fennmaradt tárgyi és nem tárgyi leleteket összehasonlítják a többi nép hagyományaival, időrendiséget, rokonságot is próbálnak megállapítani.
A Kárpát-medencét tájegységekre osztották. A néphagyományok ismerete gyorsan szűkül az emberek között. (W)
Folyószabályozás, árvízmentesítés, mocsárlecsapolás, hajózási utak kialakítása
Az országban nagy területeket öntött el víz, időszakos vagy állandó mocsarak voltak, a folyók nem voltak hajózhatók nagyobb hajókkal. A folyamszabályozással gyorsították a folyók járását, mélyítették medrüket, lecsapoltak mocsarakat és termőföldhöz jutottak. Már Mária Terézia idején lehetővé akarták tenni a bácskai búza könnyebb eljutását Bécsbe, ill. a Szigetköz környékén élők árvízvédelmét akarták megoldani, ezért a Dunán kezdődtek munkálatok. A mai tapasztalatok szerint Vásárhelyi Pál és társai túlszabályozták a Tiszát, kevés árteret hagytak. A Dunán a Vaskapunál zsiliprendszert alakítottak ki, szintén az ő tervei szerint. A Tiszán 136 km új medret ástak, a folyó esése 3,7 cm/km-ről 6 cm-re nőtt km-enként, hossza 457 km-rel csökkent. A Széchenyi által szervezett munkálatok évtizedekig folytak. 1884-ben Kvassay Jenő tervei alapján kezdődtek korrekciós munkálatok. A folyó vízjárása erősen ingadozó, a globális felmelegedés és a kipusztított erdők miatt az árhullámok egyre nagyobbak. Bár a víztározók megépítése segített, de még van megoldanivaló a XXI.században is. A Dunát a Fekete tengerig hajózhatóvá tették, 1896-ban készült el a Vaskapu-csatorna a Dunán, a XX.sz.-ban a Duna-Majna-Rajna csatorna segítségével az Északi tengerrel is összekötötték.
A Gőzhajótársaságok 1842-ben és utána alapultak, a XX.sz kezdetén két nagy hajógyár működött Újpesten és Óbudán. Igen nagy áruforgalmuk volt, a mezőgazdasági termények, szén stb. szállításának ez volt a legolcsóbb módja. A XIX.sz. végén megépült a fiumei kikötő, a Monarchiának lett megfelelő tengeri kikötője és tengerhajógyára is.
Magyarországon a természeti katasztrófák közül az árvíz, belvíz, aszály, hőhullámok, viharkárok fordulnak elő; viszont földrengés, vulkánkitörés, szökőár, szélsőséges hideg nem jellemzőek. A térképeken látszik, hogy az egész Tisza- és Körös-mente árvízveszélyes, valamint a Duna, Rába, Rábca összefolyása és a Gemenci erdő. Belvíz Szatmár megyében és az Alföld legnagyobb részén, aszály szintén az Alföldön a legsúlyosabb, de az ország 90%-ára kiterjedt az utóbbi évtizedben. A hegyekben talajerózió és savasodás, Hortobágyon és Békés megyében szikesedés okoz gondot. Hazánknak nagy az édesvízkészlete, még elég jó a termőföldje, így nem csak a gyógyfürdőzni kívánó túristáknak, hanem a vizet és jobb megélhetést kereső bevándorlóknak is célpontjává válhat.
Földrajz, geológia
James Hutton 1726-1797 élt skót orvos úgy vélte, hogy a folyómedrek kialakulásához sok idő kell. William Smith (1769-1839) földmérő megfigyelte, hogy az élőlények maradványai jellemzők a földrétegre, egymásra rakódásuk jelzi a földrétegek és a kövületek korát az üledékes kőzetben. Ernest Rutherford javasolta 1907-ben, hogy az elemek raioaktív bomlása felhasználható a kőzetek kormeghatározására. Ezt Arthur Holmes dolgozta ki 1913-ban. Alfred Wegener vetette fel a kontinensek vándorlását 1912-ben, majd Alexander du Toit bizonyította 1921-ben a különböző kontinensek azonos kőzetei alapján. (JG)
A Pesti Tudományegyetemen 1870-től Hunfalvy János (1820–1888), a geográfia első hazai egyetemi tanára volt. Művei: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. I–III.; Egyetemes földrajz különös tekintettel a néprajzi viszonyokra.I–III.) kiterjedtek az éghajlat, erdők, vízszabályozás stb. kérdésére, és ráirányították a figyelmet a természeti folyamatokba való emberi beavatkozás következményeinek tanulmányozására.
Utódja id. Lóczy Lajos (1849–1920) lett. Tanszéke, majd a Földtani Intézet a természetföldrajzi és a geológiai kutatások nemzetközileg is nagyra értékelt műhelyévé vált, ahol a földtani, tektonikai, réteg-, őslény- és felszínalaktani vizsgálatok eredményeit felhasználó geográfia gyors fejlődésnek indult. Részt vett Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójának (1877–1880) tagjaként – a Himalájában, a Góbi sivatagban és Kínában végzett kutatásokban, azt publikálta. Megkezdte a Balaton, Erdély és az egész Kárpát-medence geológiai kutatását. Cholnoky Jenő (1870–1950), Lóczy munkatársa a geomorfológia, a hidrológia, a glaciológia, a klimatológia, továbbá az ember- és a történeti földrajz területén is maradandót alkotott. Kolozsvárott lett tanszékvezető, majd Budapesten folytatta. A Közép-Ázsiába utazó Princz Gyula (1882-1973) a fiatal kéregmozgá-soknak a mai domborzat kialakításában játszott szerepére hívta fel a figyelmet. Gr. Teleki Pál (1879–1941), a magyar gazdaságföldrajz megalapítója. Trianon után a Kolozsvári Egyetem Szegedre, a Pozsonyi pedig Pécsre költözött. (mek.oszk)
Vasút
“Pozsony és Nagyszombat között 1840-46-ban épült meg hazánk első közforgalmú lóvasútja. Az első “igazi” gőzüzemű vasút azonban csak 1846. július 15-én nyitotta meg pest-váci szakaszát, a 33,6 km-t 59 perc alatt tette meg a vonat.” Széchenyi elfogadta a Helytartótanácstól a közlekedésbiztosi kinevezést, elgondolása egységes rendszerbe foglalta a kiépítendő vasútvonalakat éppúgy, mint a közúthálózat és a vízi úthálózat fejlesztését. 1848-ban jelent meg “Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről”, korának legkorszerűbb terve, benne Pest-Budáról induló sugaras vasúthálózattal.
A vasútépítés költséges, de nagy hozamot ígérő befektetés volt, sok bank és nagyvállalkozó szállt be és alapított társaságokat, majd az állam fokozatosan kivásárolta őket. A Magyar Királyi Államvasutat, a MÁV jogelődjét 1868-ban alapították, elnök-vezérigazgatója Dávid Ilona. A kiegyezés előtt 2234 km gőzüzemű vasút működött, 1914-re a magyar vasúthálózat elérte szinte teljes kifejlettségét. Baross Gábor minisztersege (1883-89) alatt felvirágzik a MÁV, többek között 1889-ben a zónatarifa bevezetése miatt, ami meghatszorozta az utazasi igényt. Megszabták az áruszállítás tarifáját is. 1919-re 22869 km-re nőtt a sínek hossza.
A trianoni békeszerződés a magyar közlekedést is súlyosan érintette. A vasúthálózat 61%-a az új országhatáron kívülre esett. A MÁV a két világháború közötti időszakban több helyen második vágányt épített, egyes vonalakon nyomvonalkorrekciót hajtott végre, bővítette állomásait. 1944-ben az összes vonalhossz 14 012 km volt. A II. vh. után a háborús károk helyreállítása elég gyors ütemben zajlott, s ennek köszönhetően 1945 végére a 7670 km-es vonalhossznak 96%-án lehetett közlekedni.” A vasútvonalak dízelesítése 1950-70 között zajlott, a villamosítás pedig 1970 körül indult. A villamosmozdony feltalálása Kandó Kálmán nevéhez fűződik. (SzM)
Ganz Ábrahám svájci vasöntő 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Örökösei a volt munkatársait bízták meg a vezetéssel, majd részvénytársaságot alapítottak: a Ganz és Társa Danubius Villamossági-, Waggon- és Hajógyár Rt-t, melynek nevében benne foglaltatik, mit gyártottak. 1885-ben született Zipernowsky Károly – Déri Miksa – Bláthy Ottó Titusz világszabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek a kérdését, lehetővé tette a fogyasztóhelyek egymástól független működését. Később árammérőket (villanyórákat), gépeket, darukat, generátorokat, transzformátorokat is gyártottak. Az idők során a gyárban új részek keletkeztek, összeolvadtak, 1948-ban államosították, 1988-ban pedig részekre darabolódott. (W)
A talajszint alatt is van vasút a fővárosban. A kéregvasút az utasokat az új villanegyen át a milleniumi kiállításra tudta szállítani 1896-ban. A mély légópince 2. metróvonalat 1950-ben kezdték építeni és 1970-ben ill. a teljes hosszon 1973-ban adták át. A másik, 3. sz. mélymetrót 1970-től 90-ig építették, a közeljövőben fogják felújítani. A 4. számú metró 8 éven át tartó építésekor műszaki, gazdasági és politikai akadályokat kellett leküzdeni, hogy a vezető nélküli kocsik 2014-től közlekedhessenek.
Biológia, mezőgazdaság
A XIX. sz. első magyar agrártudományi szakembere, az író és tanár Pethe Ferenc, aki 1805 és 1815 között megjelent munkáiban talajtannal és sajátos növénytermesztéssel, a meteorológiai előrejelzések tudományos magyarázatával, és a biológiai tudományok rendszerének első magyar nyelvű áttekintésével foglalkozott. (SNK)
Karl von Linné (1707-1778) svéd természettudós kezdte el a fajok osztályozását küllemük alapján. Magyarországon Földi János írta meg az állatrendszertant, majd Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi írója, 1807-ben adták ki a növényrendszertant. Kitaibel Pál, a Füvészkert igazgatója a magyarországi flóra begyűjtője és leírásának kezdője 1817-ben hunyt el. Az 1400 oldalas Flora Hungarica megalkotója Jávorka Sándor, aki 1883-1961 élt. A növénygyűjtő könyvének illusztrátora Csapody Vera. Lamarck 1810 előtt írta a Gerinctelenek természetrajzát, Herman Ottó (1835-1914) a madarakkal foglalkozott, ill. ő és Dudich Endre (1895-1971) a pókok leírását adta. Soó Rezső (1903-1980) indította a növénytársulások kutatását, foglalkozott növényföldrajzzal. (SNK)
Fridrich Wöhler német vegyész szervetlen anyagból szerves anyagot, ureát állított elő 1828-ban, majd Berthelot francia vegyész egy sor más szerves vegyületet, miáltal megdöntötték a vis vitalis elméletet – nem csak élőlények tudnak szerves anyagot előállítani. Azt, hogy az élőlények sejtekből állnak Robert Hook a XVII., Jan Evangelista Purkinje és Theodor Schwann a XIX. században figyelték meg először. A szöveteket M. Francois X. Bichat, francia orvos különböztette meg. Embriológiával Kasper Friedrich Wolff, német fiziológus, Karl Ernst Baer, orosz biológus, és Robert Remark, német orvos kezdett foglalkozni. (IA)
Egy angol orvos, Erasmus Darwin (1731-1802), felismerte, hogy a fajok egymástól eredhetnek. Unokája, Charles Darwin egy hajóúton a Galapagos szigetre vetődött, ott megfigyelt különböző állatokat, 1842-ben papírra vetette a vázlatokat, de csak 1859-ben jelentette meg A fajok eredete c. munkáját, melyben az evolúció elméletét fejtette ki. Cikke együtt jelent meg Russel Wallace (1804-1903) angol természettudóséval, aki előtte 4 évig Délkelet-Ázsiában utazgatott, és szintén a természetes kiválogatódást bizonyította. 1871-ben jelent meg Darwinnak Az ember származása c. könyve, melyben az evolúció gondolatát kiterjesztette az emberre is. A korabeli Európában és Amerikában nagy felháborodást váltott ki munkája, hisz ez kétségbe vonta a Biblia szó szerint való értelmezését, a teremtésről szóló részt. Sok ellenzőre és követőre talált.
Bizonyítékok: Haeckel német természettudós meglátta az embrióban a rövid idő alatt lepergő törzsfejlődést. Egyre több ősemberi maradvány került elő a világ számos pontján, 1856-ban Neander-völgyben, 1889-ben Jáván stb. A paleontológia tudománya fejlődésnek indult.
Egyre több kövület került elő, a Földön élt élőlényeket az egyes földtörténeti korokhoz tudják kötni.
Manapság a nukleinsavak és fehérjék szerkezetének meghatározása lehetővé teszi az evolúciós családfák meglakotását. (IA)
Dr Rezi Elek unitárius teológust idézem: “Az isteni aktivitás egyik megnyilvánulási formájának tekintjük a teremtést. Az unitárius teológia értékeli és tiszteli a Bibliában található teremtéstörténeti leírásokat, de azoknak jelképes értelmezést tulajdonít. Mi unitáriusok a teremtő fejlődés elvét fogadjuk el, amelynek alapján valljuk, hogy az “előállításhoz” az indíttatást nem a véletlenszerűség, az esetlegessség, de még nem is az anyag szerkezete, hanem Isten adta. Isten nem egyszerre, nem késznek, tökéletesnek, hanem fejlődőképesnek teremtette ezt a világot. A világ, mert Istentől származik, a lényegbeli jóság jegyeit hordozza magán, de korántsem mutatja a tökéletesség jegyeit, ezért szüntelenül tökéletesedésre hivatott.”
Genetika
Az öröklődés vizsgálata Gregor Johann Mendel (1822-1884) osztrák szerzetes és amatőr botanikus működésével kezdődött, aki 1857-től kezdve nyolc éven keresztül borsónövényeken statisztikai tanulmányokat végzett, megállapította az öröklődés első szabályait. Festetics Imre gróf már 50 évvel előtte publikálta egy morva folyóiratban nemesítéssel kapcsolatos munkáját.
de Vries holand, Cerens német és Tschermak-Seysenegg osztrák botanikusok hirtelen mutációt fedeztek fel, és közléskor hivatkoztak Mendel eredményeire is. Flemming német citológus megfestette a DNS-t, Beneden belga citológus megállapította, hogy a kromoszómák száma az élőlényben állandó, Sutton amerikai citológus pedig rájött az anyai és apai kromoszómák véletlenszerű varianciájára. (IA) Barbara McClintock (1902-1990) a 40-es és 50-es években kukoricán végzett kísérleteiben jött rá arra, hogyan kapcsolódnak be és ki gének, és jelennek meg vagy tűnnek el tulajdonságok ezáltal. Kortásai nem értették, csak 1983-ban kapott Nobel-díjat érte. James Watson – Francis Crick nevéhez fűződik a DNS, az örökletes tulajdonságok hordozóanyaga térszerkezetének felderítése, vagyis a kettős spirál, amit Rosalind Franklin rtg-krisztallográfiás felvétele alapján derítettek ki 1953-ban. Francois Jacob és Jaques Monod 1965-ben kaptak Nobel-díjat amiért felfedezték a baktériumokban a gének kifejeződése szabályozásának módját (lac operon).
1972-től kezdődően egyre több rekombináns, két fajból származó DNS-t szaporítanak, géneket sokszoroznak, azaz klónoznak. 1990-2006 között a teljes emberi genom nukleotid-sorrendjét meghatározták, a különböző fajokból származó DNS-ek, RNS-ek és fehérjék szerkezetéről mindenki által elérhető adatbázisok vannak. Géntechnológiával állítanak elő fehérjéket, génkiütött lényekben vizsgálják a gének funkcióját, genetikailag módosított (GMO) növények termesztését és fogyasztását kényszerítik a világra. (IA, W, EPF)
Magyarországon Czeizel Endre (1935-2015) foglalkozott genetikával, és népszerűsítette tudományát a televízióban és könyvekben egyaránt. Genetikai tanácsadót, ill. a veleszületett betegségek országos nyilvántartását hozta létre. (W)
Pszichológia
Sigmund Freud (1856-1939) morva-osztrák zsidó család sarja. Főbb elméletei: Az ösztön-én, én, felettes-én hármassága. Az elfojtás neurózishoz vezethet. (1895: Tanulmányok a hisztériáról) A neurózis oka leginkább szexuális természetű. Meg kell keresni az okokat, az gyógyít. Gyógyítás módjai: hipnózis, álomfejtés (1900), szabad asszociáció (ez a pszichoanalízis, A mindennapi élet pszichopatológiája, 1901). Védelem: vallásgyakorlással, hit által (Totem és tabu, 1902), avagy éppen az illúziók elvesztésével, a realitással és elégedettséggel (pl. szexuális élvezettel). (W)
Carl Gustav Jung (1875-1961) svájci pszichiáter, pszichológus szerint a libidó a szexuális energián túl magába foglalja az agressziót, a szerzési késztetést, a szellemi erőfeszítést és a kíváncsiságot is. (Ellentét oka Freuddal.) Az alábbi fogalmakat, elméleteket köszönhetjük neki: Kollektív tudattalan, archetípusok, persona és árnyék, anima és animus, Selbst (mély-én, személyiségközpont), komplexus-elmélet, szinkronicitás; álomfejtés: szimbólumok és jelentés az egyén számára, a múlt és jövő meglátása. Az embernek vannak spirituális igényei. Az egyházi lélekgondozás tőle ered. Ő az összekötőkapocs a tudomány és az ezotéria között. (W)
Ferenczi Sándor (1873-1933) a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője. Nézete szerint kölcsönös áttétel van a terapeuta és paciens között. A terapeuta legyen humánus, higgye el a paciens beszámolóit. A gyerekkori emlékek között a felnőttek agressziója valóságos, nem kivetítés. (Ellentét oka Freuddal.) Szondi Lipót neve a sorsanalízisről lehet ismerős.
Talán a legnagyobb hatású, de mostoha sorsú magyar pszichológus Mérei Ferenc (1909-1986), aki pedagógus, hálózatkutató is volt. A csoportok belső viszonyait, az egyének csoportban elfoglalt helyét, az egyén szerepeit kutatták szociometriai vizsgálatai. Gyermektanulmány című könyvében a gyermeki világképet és logikát írja le, saját kísérleti eredményeivel illusztrálva. Az erkölcs- és szabálytudat alakulását, a társas magatartást, az osztályok társas életének szociometrikus elemzését, a gyermeki világnézetet, az értékek alakulásáról szóló gondolatait tartalmazza. Nagyon fontosnak tartotta a pedagógusok képzését, továbbképzését, és sokat is tett ennek érdekében. A gyermekközpontú, cselekvésre, önálló véleményalkotásra nevelő iskola volt az eszményképe. (W)
Iskolatörténet
Az elmúlt 200 éveben hatalmas fejlődés történt az iskolázottságban, és nagy lépést tettünk az esélyegyenlőség felé. A Bach-korszakban (1851-59) a népiskolák egyházi fenntartással működtek, a német kötelező volt, a gyerekeknek kevesebb mint fele járt iskolába. A kiegyezés után Eötvös József közoktatási miniszter bevezette a 6-12 évesek tankötelezettségét, megjelentek a községi iskolák iskolaszék vezetésével, népiskolai tankönyveket írtak. A népesség 36%-a írástudó. Wlassics Gyula közoktatási m. 1896-ban 1000 új állami iskola építését kezdte el. A gyerekek 79%-a járt iskolába és 61 gyerek jutott 1 tanítóra. A gyerekeknek otthon kellett dolgoznia. 1913-ban már 93% jár iskolába és 69% az írástudó. Trianon elcsatolta a népiskolák 2/3-át és a középiskolák felét. Klebelsberg Kunó minisztersége idején (1922-1931) 5000 új iskolát építettek (tanyasiakat főleg), a költségvetés 10,5%-át költötték oktatásra, szemben a 2015-ös 2,5%-kal. 1927-ben már 88% írástudó. Homan Bálint m. idején (1932-42) vezették be a 8 osztályos népiskolákat. Fontos volt a nemzetté nevelés. A férfitanítókat besorozták katonának a háborúban.
A Bach-korszakban vezették be a 8 osztályos gimnáziumot kötelező érettségivel, nőtt a természettudományos tárgyak és az élő nyelvek súlya. A Trefort Ágoston minisztersége alatt 1883-ban elfogadott középiskolai törvény szerint a gimnáziumi érettségi mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosított, a reáliskolából azonban csak a műegyetemre, a tudományegyetemek matematikai-természettudományi karára, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra lehetett beiratkozni. Az első középiskolai törvény a tanári képesítés feltételeiről is intézkedett. Állami tanárvizsgáló bizottság előtt kellett képesítő vizsgát tenni. Emelkedett a középiskolák száma is: a világháborúig 229-re. A népoktatási törvény a lányok számára polgári iskolát és tanítónőképző intézetet szervezett, melyek nem adtak érettségit, nem lehetett onnan tovább tanulni. Az Országos Nőképző Egyesület (pl. Veres Pálné) törekvéseinek eredményeként 1896. október 2-án megnyithatta kapuit hazánk első leánygimnáziuma. Tanterve a fiúgimnáziumok tantervét vette alapul, de a leányok nem tanultak görögöt – pótlására az ókori irodalmat vezették be – latin csak az ötödik osztálytól kezdve szerepelt, a női jelleget pedig a rajz, az ének és a női kézimunka biztosította. 1912-ig csupán három nyilvános leánygimnázium létezett az országban. A leányok – magántanulóként – a fiúgimnáziumokban tanulhattak, és ott tehettek érettségi vizsgát. Több helyen a fiúgimnáziumhoz vagy a felsőbb leányiskolához csatolt gimnáziumi tanfolyamot szerveztek számukra.
Az egyetemi kapuk csak fokozatosan nyíltak ki a nők előtt. Wlassics Gyula minisztersége alatt, 1895-ben a nők tanulását az orvosi és bölcsészeti karokon esetről-esetre, az illetékes egyetem javaslatára a minisztérium engedélyével tették lehetővé. (Hugonnai Vilmát, aki 1879-ben szerzett orvosi diplomát Zürichben – csak e rendelet után – 1897. május 14-én avatták orvosdoktorrá a budapesti tudományegyetemen.) A jogi kar csak 1917-ben nyílt meg a nők számára. 1927-ben engedélyezték az építészmérnöki karra nők felvételét, maximum 5 százalék erejéig, feltéve, hogy a férfi jelentkezők nem töltik be az egész létszámot. Az első vegyészmérnöki oklevelet pedig 1939-ben adták ki, a többi egyetemi kar csak a második világháború után nyílt meg a nők előtt. (KE, SZTE-JGYPK)
A nemek közötti különbség az értelmi színvonalban a grafikonon látható: a fiúk között több a társadalom számára használhatatlan értelmi fogyatékos és a kiemelkedő zseni egyaránt, a nők között több az átlagos, ezért több lány megy gimnáziumba, mint fiú, szakiskolába meg kevesebb.
Eltérés tapasztalható az iskolai végzettségben a településszerkezet, a szülők gazdagsága, valamint a vallási megoszlás szerint is.
A középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Mo-on kicsi a gazdag országokhoz viszonyítva, de megfelel a közép-európai átlagnak.
A költségvetésből az oktatásra költött arány (%) egyre csökken, amit nem indokol teljesen a gyerekszám csökkenése. Pedig az oktatás = humánerőforrás. A következő ábrán a híres női tudósokat mutatom a Wikipedia szerint.
Kémia
Preysz Móric (1829-1877) a pesti reáliskola kémiatanára rájött arra, hogy fiatal borok 55-75o-ra melegítése megakadályozza az utóerjedést és gyorsítja az érést, 1861-ben előadást tartott róla. Louis Pasteur 1865-ben jelentette be hasonló csírátlanítási eljárását a francia Akadémián, Preysz csak utána írt közleményt, szóval manapság pasztőrözik a tejet, nem preiszezik. (SzF) 1869-ben Dimitrij Mengyelejev orosz kémikus atomtömegek alapján 63 elemből periódusos rendszert készített, és megjósolta a még nem ismert néhány elem tulajdonságát. (Az utolsó természetes elem a 92 rendszámú urán.) John Dalton (1808) és Niels Bohr (1925) atommodelljei mérföldkövek voltak. Emil Fischer határozta meg a cukrok szerkezetét 1899-ben. (W, JG)
Kabay Jánosnak (1896 –1936) morfiumot közvetlenül mákgubóból sikerült előállítania, az eljárására létesült az Alkaloida gyár. Bródy Imrének (1891 –1944), a Tungsram gyár fizikusának találmánya a kriptontöltetű izzólámpa, kriptongyárat is építettek Ajkán. Sigmond Elek már 1922-ben könyvet írt “A hazai szikesek és megjavításuk módjai” címmel.(SzF)
A kőolaj és földgáz kitermelése átformálta világunkat.1859-ben Pennsylvaniában kezdett működni az 1. olajfúrótorony, 1865-ben az 1. kőolajvezeték USA-ban és olajkút Bakuban. A kőolajnak és földgáznak az egyes vegyületcsoportjait elválasztják egymástól. Egyes frakciókat világításra, a századfordulótól járművek hajtására, később erőművekben használnak. Előállították 1900-ban a műgumit, 1907-ben a bakelitet, 1920-tól oldószereket, 1930-tól polisztirolt.
Az egyre többféle mesterséges anyag, műanyag előállítása lehetővé tette felhasználásukat mindenféle iparban. Általánosságban a vegyipar termékevel mindenhol találkozunk: növényvédőszerek, műtrágyák, gyógyszerek, festékek az építő-, textil és élelmiszeripar számára, háztartási cikkek és kozmetikumok, kísérletekhez használt vegyszerek. Tágabb értelemben ide, a felhasználói kémiához tartozik a fémkohászat és ötvözetek, (abból gépgyártás, ill. híradástechnikai cikkek, járművek, hadi felszerelések készítése); valamint a kerámia-, porcelán-, tégla-, cserép-, csempe-, üveggyártás, sőt cement, mész stb. előállítása is.
A kőolajban és földgázban gazdag országok meggazdagodtak. Egyes lelőhelyek kifogyóban vannak, de újabbakat is fedeznek fel. A vegyipar, gyógyszergyártás, géntechnológia rendkívül fejlett és jövedelmező iparágak. Pl. Magyarországon 2012-ben 23000 tonna növényvédőszert használtak fel, a lakosság 147 milliárd Ft-ot költött gyószerekre 2015-ben.
Kémiai Nobel-díjas magyar származású kutatók:
Zsigmondy Richárd (1865-1929) magyar sz. osztrák-német kémikus 1925-ben a „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és az ultramikroszkóp feltalálásáért”, amivel a kolloidok vizsgálhatók. Polányi János magyar sz. kanadai kémikust 1986-ban tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”. Oláh György (1927-) magyar származású amerikai vegyészprofesszor, akit 1994-ben „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért” díjaztak. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. (Széndioxidból és vízből árammal metanolt állít elő, ill. metanolt v. hasonlót éget és közben közvetlenül áramot termel, pl. autót hajt.) (SzF)
Fényképészet
A camera obscura működési elvét az arab Ibn al-Haytham (Alhazen, 965–1039) írta le.
Jospeh Nicéphore Niépce(1827-ben) és Louis Daguerre francia feltaláló kísérletezte ki 1837-ben a róla elnevezett dagerrotípia eljárást, amelynél a fényérzékeny ezüst-jodidréteget rézlemezekre vitte fel (ezüstréteget jóddal kezelt).
1841 – kalotípia szabadalmaztatása WilliamTalbot által (AgCl-dal v. KI-dal bevont hártyapapíron negatív kép, arról fényérzékeny pozitív készíthető)
Az első színes felvételt James Clerk Maxwell skót fényképész készítette 1861-ben.
1888 – AgBr-os celluloid film a Kodak Gyártól, amatőröknek is.
1935 – Kodak: valódi színesfilm tömeggyártása.
1947 – Polaroid cég fényképezőgépe, mely azonnal elő is hív.
1955 – Agfa optima automata fényképezőgép, 1964 – képkereső,
1977 – digitális fényképezőgép, 1991 – képrögzítés jpg formátumban.
1999-2003 és azóta is – drasztikus árcsökkenés a filmfelvételre is alkalmas digitális fényképezőgépek körében (W)
Gábor Dénes (1900-1979) Gyors oszcillográfot szerkesztett a nagyfeszültségű hálózatok rövid feszültséglökéseinek vizsgálatára. Plazmalámpát konstruált. 1937-ben emigrált Angliába. Torzításmentes lencserendszert tervezett, amit fényképezőgépekben, vetítőkben használnak. Megalkotta a holográfia elvét 1947-ben. Ez forradalmasította a rövid ideig fennmaradó térbeli folyamatok rögzítésének technikáját. 1971-ben kapott érte Nobel-díjat.
A világítástechnika fejlődése
Az emberiség történetében először csak a Nap szolgáltatta az éltető fényt, aztán a villámok által keltett tüzet őrizték, megtanultak fadarab forgatásával és kovakővel tüzet gyújtani. Az ókorban mécsesben olajat égettek, majd a gyertya volt a világítás eszköze. A Davy-féle bányászlámpa fontos volt a szénbányászatban, mert nem volt nyílt a lángja, így nem okozott sújtólégrobbanást, sőt a metángázkoncentráció mérésére is lehetett használni. Bár régóta ismertek természetes kőolaj és földgázlelőhelyeket, a XIX.században második felében kezdődött feltárásuk Bakuban és az USA-ban. Ekkor kezdett jobban terjedni a petróleumlámpa. A gyufa a XIX.sz. találmánya. Irinyi János feltalálta a biztonságos, nem robbanó gyufát, de végül is a még biztonságosabb, vörös foszfort tartalmazó svéd gyufa terjedt el. A szénből előállított városigázzal a világítás a városokban lassan terjedt, az első gyár 1855-ben jött létre Pest-Budán, addig néhány épületnek egyedi ellátása volt. A II. világháború után már a földgáz alapú gázellátás vált uralkodóvá, de ezt már fűtésre, főzésre használták, a világítógáz fokozatosan megszűnt, a világításban egyeduralkodó lett az elektromosság. Már 1802-ben feltalálta Humphry Davy a platinaszálas izzólámpát, 1879-ben Thomas Edison a szénszálast, 1904-ben Just Sándor és Hanaman Ferenc magyar kutatók a wolframszálast. 1936-ban Bródy Imre javasolta a kriptongázzal töltött izzólámpát. A terjedésükhöz ki kellett építeni az erőműveket, villamos hálózatokat és elosztókat.
Textilipar, varrás
A hatékony fonógépeket már 1800 előtt feltalálták, a szövőgépek a XIX. elején terjedtek el. A Goldberger Gyárat 1784-ben alapították Óbudán. A Viktória-korabeli mályvaszín (1857) volt az első, amit szintetikus festékkel hoztak létre a ruhán, aztán következett a ruhák olcsó színezésének kora, a konfekcióméret és a géppel varrás. A lépések: Férfi egyenruhák tömeggyártása az amerikai polgárháborúban (1861-1865) már mérettáblázatok alapján, még kézzel varrva. Ebenezer Butterick amerikai szabómester selyempapírra nyomtatott, többféle méretre előre elkészített és ily módon terjesztett szabásminták ötletét 1863-ban szabadalmaztatta. Isaac Merritt Singer: 1867-ben az USA-ban varrógépgyárat alapított, tömeggyártást kezdett. 1893-ban Magyarországon Csonka János javaslatára Lázár Pál hozta létre az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyárat , ami 1929-ben tönkrement. Női konfekcióipar az 1920-as évektől van. 1930-ban Weiss Manfréd kezdte meg a Csepel varrógépek gyártását, ami az államosítás után az 1990-es évekig tartott.
Matematika, fizika és fontos technikai vívmányok
Bolyai János (1802-1860): a nem euklideszi geometria leírója (és tőle függetlenül Lobacsevszkij is). A kvantumfizika, Einstein és társai erre az elméletre alapoztak.
Fejér Lipót ( 1880-1959) és Riesz Frigyes (1880-1956, funkcionálanalízis) volt a következő két híres matematikus. Körülöttük alakult ki a magyar matematikai iskola, amely azután matematikusok, elméleti fizikusok, informatikusok sokaságát adta a világnak.
Wolf-díjas matematikusok: Erdős Pál (1913-1996) a legtermékenyebb (<1500 publ.) szerteágazó munkásságú, Lax Péter (1926-) USA-ban differenciálegyenletek megoldása stb., Lovász László (1948-) USA-ban elméleti számítógéptudomány művelője, Bott Raoul (1923-2005) USA-ban differenciáltopológiával foglalkozott.
A matematikusok Abel-díját 2005-ben a magyar Lax Péter, 2012-ben Szemerédi Endre nyerte.
Jedlik Ányos (1800-1895) bencés szerzetes, 1839-1878 között a fizika professzora a pesti Tudományegyetemen. Négy alaptankönyv írója: mechanika és hangtan, hőtan, fénytan, természettan elemei. Szódavízgyártó készüléke elterjesztésének sikertelensége után nem keresett beruházót a többi találmányára. 1828-ban a világ első villanymotorjának készítője (forgony). 1845-től magyarul tanít, a fizika magyar szókincsének megteremtője. 1856-1861: egysarki öngerjesztő dinamó feltalálója, bár a dinamó ipari alkalmazása Siemens nevéhez fűződik. Prototípust ő csinált a kaszkád-kondenzátoros feszültségnövelőhöz, amit a mai részecskegyorsítókban használnak. Előadásaihoz bemutató segédeszközöket készített. Ő az elektromos gépkocsi leírója (1839-78.)
Utódja Eötvös Loránd (1848-1919) saját torziós ingájával kimutatta a súlyos és tehetetlen tömeg egyenlőségét. Műszerével olajmezőket találtak meg.
A francia forradalom kezdte elterjeszteni az egységes mértékegységeket, de csak 1960-ban vezették be világszerte az SI-mértékrendszert (Système International d’Unités).
Hangfelvétel, hanglejátszás, hangtovábbítás
Thomas Alva Edison hengeres fonográfja pár perc rossz minőségű hangfelvételre és lejátszásra volt alkalmas 1898-ban. Emile Berliner gramofonja csak lejátszásra alkalmas (1907). Az 1920-as évektől van lemezjátszó különböző fordulatszámmal. A telefont Antonio Menucci 1874-ben nem tudta szabadalmaztatni, de Alexander Graham Bell 1876-ban viszont igen, a továbbfejlesztett változatot. A telefonhírmondó, a rádió őse Puskás Tivadar nevéhez fűződik. (A telefonközpont nem!)
Drótnélküli szikratávíró feltalálói: Nikola Tesla elsőként, Guglielmo Marconi (1901-ben) és
Alekszandr Popov egymástól függetlenül (1896-ban). Nikola Tesla, a bogaras zseni, 1906-ban közvetített először hangot rádióhullámokon keresztül. Ő fejlesztette ki az első radarrendszert, az első vezeték nélküli rádióadótornyot. Váltóáramú transzformátoros, dinamós áramtovábbító rendszere terjedt el Edison egyenáramú rendszere rovására az egész világon. Sok egyéb találmánya volt.
Budapesten először 1925. december 1-én közvetítettek rádióadást. A magnetofonok nálunk a 1960-as években jelentek meg, akkor terjedtek el a lemezjátszók is. A mikrobarzádás lemezt Goldmark Péter Károly találta fel 1944-ben az USA-ban.
A radar távolságmeghatározásra használható a kibocsátott és visszaverődött elektromágneses hullám időkülönbségéből számolva. Az elv leírásában és az eszközök kifejlesztésében részt vett kutatók: Henrich Herz, Christian Hülsmeyer, Nikola Tesla, Robert M. Page, Rudolf Kühnhold, Robert A. Watson, Albert Hull, Bay Zoltán stb. Bay egyéb érdeme: fotoelektron-sokszorozó, új rendszerű EKG, szívritmusszabályozó elve, lámpák, elektrolumineszcencia, részecskeszámláló, 1955-től USA-ban: fénysebességre alapozott méter-definíció.
Képfelvétel, mozgóképszínház, televízió
1895 – August és Louis Lumière fivérek – a Kodak által gyártott filmre felvételt készítettek és fizető közönségnek vetítettek. Apjuk fényképlemez- és fotocikkgyáros.
1922-ben három német mérnök levetíti az első hangosfilmet, mely Tiergon-eljárással készült
(a filmszalag szélén van a hangcsík).
Az 1930-as években Pulvári Károly kidolgozza saját hangrögzítési eljárását a Magyar Filmiroda Rt.-nél. Az első Magyar hangosfilm a Kék bálvány, majd a Hyppolit, a lakáj.
1937 – Walt Disney: Hófehérke és a hét törpe az első színes film
1950 – Az első színes magyar játékfilm: Lúdas Matyi (fsz: Soós Imre) (W)
Ugyan Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét, a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London-Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.
Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása 1924-ben.
Mihályi Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni.
Goldmark Péter Károly (1906-1977) a színes televízió atyja, a videomagnó feltalálója.
Magyarországon 1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti televízióadás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Azóta egyre több csatorna van. 2015 óta digitális a műsorszórás.
A laikusok számára is hozzáférhető videomagnók, videofelvevők nálunk az 1980-as években jelentek meg, bár a kazettás videomagnót 1956-ban találták fel.
A digitális kamerák és DVD-lejátszók/felvevők az új évezred termékei.
A lapos plazmatelevíziók 1998-ban, az LCD tv-k 2001-ben jelentek meg. (W)
Közútforgalom, kerékpár, autózás
Széchenyi István (1791-1860) vázolta fel az első országos úthálózatot, amelynek megvalósítása a századfordulóig folyamatban volt. 1890-ben az utakat osztályokba sorolták. A Budapestről kiinduló legfőbb sugárirányú utakat állami úttá minősítették.
Az utak tervezésének alapelvei a 20. század folyamán több alkalommal megváltoztak. Az 1890. évi útügyi törvény alapján tervezett utaknak a hintó- és szekérforgalomhoz, továbbá a katonaság igényeihez kellett alkalmazkodniuk. A gépkocsik viszont nagyobb szélességet, nagyobb sugarú íveket követeltek és a lejtésviszonyokat is megváltoztatták miattuk. Az útburkolattal szemben támasztott legfontosabb igények közé tartozik a pormentesség, a teherbírás és a kopásállóság, majd a fagyállóság, csúszásmentesség, érdesség, zajszegénység. 1913-ban 2876 gépkocsi volt az országban. A főútvonalak kiépítése a 20-as években kezdődött, a 2. és 6. sz. főút utolsóként az 50-es években készültek el. Magyarország országos közúthálózatának hossza a 20. század végén meghaladja a 30 000 km-t.
Az 1940-es évek elején tértünk át a jobbra hajtsra.
id. Vásárhelyi Boldizsár (1899-1963) elképzelése szerint a hazai autópályák elsőrendű célja a nagyforgalmú szakaszokon a teljesítőképesség biztosítása a tranzitforgalom levezetésére, s erre a célra az országhatárig kiépülő, sugárirányú pályák szükségesek, amelyeket Budapestet körülölelő autópálya-gyűrű köt össze egymással. A Berlin-Isztambul és a Velence-Lvov főútvonalfolyosó átvezet országunkon (1. + 5. ill. 7. + 3. autópálya), másoknak Budapest a vége.
A folyókon, völgyeken átívelő hidakat is kellett építeni. Budát Pesttel összekötő állandó híd, a Lánchíd alapjait Széchenyi István rakta le, de Julius Jacob von Haynau avatta fel 1849-ben. A XIX. sz. második felében és a következő század elején épültek a vasúti és közúti hidak szerte az országban, köztük 1903-ban a világ akkor leghosszabb nyílású lánchídja, az Erzsébet híd és a 60 m-es nyílású újsinkai vasúti viadukt. Hazai hídépítők: Kherndl Antal, Feketeházy János, Zielinski Szilárd, Gállik István, Beke József, Kossalka János, Mihailich Győző, Kölber Ernő, Clark Adam, Sávoly Pál, Palotás László, Povolny Ferenc, Hunyadi Mátyás. (W)
Az autóiparban meghatározó Magyar személyiségek a következők:
Csonka János (1852-1939) a Műegyetem tanműhelyének vezetője és Bánki Donát (1859-1922) a Műegyetem oktatója a magyarországi motor- és autógyártás megteremtői. Szabadalmuk a világ első üzembiztos porlasztója (karburátor, 1893), a ma is használt nagynyomású Bánki-motor (1900), majd 1909-ben a Csonka-féle egyhengeres személyautó kardánhajtással. Csonka maga gyártotta az egész autót! Bánkinak 96 szabadalma volt.
A világ első népautója a Ford T-modell, amelyet 1908-tól gyártottak. A kocsi tervezésében és a tömeggyárás megszervezésében meghatározó szerepe volt Galamb Józsefnek (1881-1955), aki Detroitban Henry Ford főkonstruktőreként dolgozott. Herzegh Ferenc a Goodrich cégnél fejlesztette ki a tömlő nélküli gumiabroncsot, amit 1947-től gyártottak. Barényi Béla (1907-77) a bogárhátú autótípus megalkotója a Mercedes-Benznél, több mint 2500 szabadalom birtokosa. Autóink számos biztonságtechnikai megoldása köszönhető neki, Detroit-ban állítanak emléket neki. Anisits Ferenc a BMW-nél új dízelmotorokat fejlesztett. János Viktor (1891–1965) Vittorio Jano néven az olaszoknak tervezett autót: Alfa Romeot, Lanciat, Ferrarit. Járay Pál (1889–1974) az aerodinamika szakértője volt. Szélcsatornát épített, bebizonyította, hogy a formatervezett autók gyorsabbak és kevesebbet fogyasztanak. (Nemzetidal.gportal)
Építészet
Az utóbbi 200 évben sokat változott a falvak, városok képe.
A házak egyre magasabbak és tágasabbak lettek, új anyagokat használnak: vasbeton, üveg, hőszigetelő tégla, könnyűszerkezet. stb. Az infrastruktúra fejlődik: villany, víz, csatorna, gáz, központi és sok egyéb féle fűtés.
Az építészeti stílusok váltogatják egymást.
Radioaktivitás, atomreaktor, atombomba
1903-ban a Maria Sklodowska (1867-1934) néven született lengyel nő megkapta doktori címét, Franciaországban elsőként, mint nő. Ugyanebben az évben férje, Pierre Curie (1859-1906), ő, Marie Curie, és professzora, Henri Becquerel (1852-1908) együttesen megkapták a fizikai Nobel-díjat „…elismerésül azért a rendkívüli szolgálatért, melyet csoportmunkával nyújtottak a Henri Becquerel által felfedezett radioaktív sugárzás további kutatásában”. Marie Curie az első Nobel-díjas nő, a díj után már fizetést is kapott a Sorbonne-on, addig 10 évig ingyen dolgozott és szült két lányt. Férje halála után neki ajálották fel a tanszék vezetését, tehát professzorrá is vált, első nőként. Az 1911-es kémiai Nobel-díjat „elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért, és ennek a figyelemreméltó elemnek további tanulmányozásáért” egyedül kapta. Ő az egyetlen, aki kétszeres díjazott, és nem Béke Nobel-díj az egyik. 1914-ben megalapította a párizsi Rádium Intézetet, melyben dolgozott a lánya, Irene (1897-1956) és annak férje, Frederic Joliot (1900-1958), mindketten felvették a másik vezetéknevét és váltak Joliot–Curie név birtokosaivá, és szintén Nobel-díjasokká “új elemek előállításának radioaktív kémiájában végzett munkájukért” 1935-ben, másképpen mondva a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért. Vagyis háromszor kapott, összesen 4 családtag Nobel-díjat, ebben egyedülállóak, köztük anya-lánya, két nő is. (EPF)
Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard, 1862-1947) 1905-ben első, magyar származású német fizikusként kapott Nobel-díjat „katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért”, vagyis atommodelljéért. Szilárd Leó (1898-1964) agyában fogant meg a láncreakció gondolata, szabadalmaztatta is 1934-ben. Részt vett ő, Wigner, Neumann, Teller Ede, Enrico Fermi és mások a chicagoi első atomreaktor megépítésében 1943-ban. Enrico Fermit (1901-1954) 1938-ban jutalmazták az új radioaktív elemek létrehozásáért és az – atomreaktorokban használt – lassú neutronok magreakciójáért. Otto Hahn a maghasadás kísérletes igazolásáért megkapta a Nobel-díjat, de emigrálni kényszerült korábbi munkatársa, aki elsőként értette meg, hogy mi történt, Lise Meitner (1878-1968) viszont nem. Wigner Jenő (Eugene Paul Wigner, 1902 – 1995, USA) fizikai Nobel-díjas 1963-ban „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”. (MGy, W)
Szerte Európában sok atomerőmű termeli az áramot. Hazánkban az energiatermelés több mint 1/3-át biztosítja a nyomottvizes Paksi atomerőmű, másik 1/3-ot a földgáz égetése. Az égetéses erőművek üvegházhatású CO2-dal és más gázokkal terhelik a légkört, az alternatív technológiák pedig jellemzően periodikusan működnek, fontosak az állandóan, és nagy mennyiségű energiát termelők. Létezik másféle izotóp- és sugárzásfelhasználás is. Különféle izotópokkal anyagcsere-vizsgálatokat végeznek, rádiummal daganatot ölnek, 14C-nel halott élőlények, uránizotóppal kövületek korát lehet meghatározni. Gamma-sugarakkal sterilizálnak, fertőtlenítenek élelmiszereket is, a különféle sugárzások használhatók anyagok azonosítására, átvilágítással anyagok kimutatására.
Számítástechnika
Neumann János (1903-1957) matematikus, fizikus, vegyész. Elsősorban matematikus volt, első fontos eredménye a halmazelmélet egyik axiómarendszerének kidolgozása volt. 1932-ben jelent meg a Kvantummechanika matematikai alapjai című műve, majd a Játékelmélet (stratégiai játékok matematikai elemzése, konfliktushelyzetek elemzése a gazdaságban, háborúban stb.) (Game theory and economic behavior, 1944). 1994-ben adtak először közgazdasági Nobel-díjat játékelméleti kutatásokért Harsányi Jánosnak (1920-2000), a magyar származású amerikai közgazdásznak, aki gyógyszerész és filozófus is volt. Neumann kidolgozta az elektronikus számítógépek működési elvét 1944-ben: utasításrendszer, bináris számrendszer alkalmazása, tárolható programok elve, memória. Los Alamosban részt vett az atombomba kidolgozásában, társai a legokosabbnak tartották. (MGy, W)
Tom Kurtz és Kemény János (John Kemeny, 1926-1992) megalkotja az első időosztásos rendszert (több terminálról egy gép processzora működik), a BASIC programnyelvet, és Kemény az e-mail feltalálója. Gróf András (Andy Grove, 1936-2016) az egyetlen integrált áramkörből álló memória, a microchip megalkotója. Az 1956-os menekültnek köszönhetjük az egyre kisebb méretű számítógépet, mobiltelefont stb. és az 1968-ban általa is alapított Intel a világhírét.
A Xerox cégnél ifj. Simonyi Károly (Charles Simonyi, 1948-) kifejlesztette a monitoron megjelenő szövegszerkesztő programot. A még kis Microsoft cégben ő ismertette meg Bill Gates-szel a billentyűzetet helyettesítő grafikus menü használatát, ő dolgozta ki a Windows operációs rendszert, többekkel együtt a World és Excel programokat. Kutatói ösztöndíjat alapított magyar kutatók támogatására. (doksi.hu)
Az ipari felhasználás olyan ütemű, hogy lassan kimerítjük a Föld ásványkincseinek tartalékait, egyre fontosabb az újrahasznosítás.
Egészségügy
A városok magas halandóságának számos oka volt. A fertőzött ivóvíz, a szennyvíz és szemét nem megfelelő kezelése, a tisztálkodás hiánya és az alultápláltság mellett a zsúfoltság, a nagy forgalom miatt a betegségek gyors terjedése a meghatározó okok. A közegészségügy és a lakásviszonyok fejlődése az 1880-as évek utánra datálható. Pest-Buda lakossága 1850 és 1915 között 180 ezerről közel 1 millió főre növekszik. A csecsemőhalandóság a kisvárosokban 1837-1910 között 22-36% között mozgott, a nagyvárosokban ugyanekkor 24-43% között, tehát 100 meghalt emberből akár 43 még nem töltöte be az első életévét. Döbbenetes adat. És persze még ezután sem biztos, hogy megérte a felnőtt kort. A születéskor várható élettartam 1876 és 1966 között megduplázódott, az esendőbb férfiaknál is 28-ról 67-re nőtt.
Néhány kiemelkedő orvos életrajza következik, akikről közintézményeket, utcákat neveztek el, vagy éppen sajnos megfeledkeztünk róluk.
Bene Ferenc (1775-1858) orvos, tudományfejlesztő írta az első, Európában használt belgyógyászattankönyvet, egy elsősegélynyújtásról szóló könyvet és az egészséges életmódra nevelésről szólót. A feketehimlő elleni vakcináció propagálója. Az oltás az akkor feltalált injekciós tű miatt vált lehetségessé. A feketehimlő máig az egyetlen fertőző betegség, amit az oltás elterjesztésével a földön eradikáltak. Bugát Pál (1793-1865) szakorvos, egyetemi oktató, a magyar orvosi nyelv létrehozója és természettudományi szótár szerkesztője Toldi ferenccel együtt. Schöpf Mérei Ágoston (1805-1858) 1836-ban Ortopédiai Intézetet alapított, azt az árvíz elmosta, majd 1938-ban az első gyerekkórházat nyitotta meg. Harcolt a gyerekek jogaiért. Bevezette a diftériások életmentő gégemetszését. Gyerekgyógyászati tankönyvet írt. A forradalom után külföldre menekült, tovább praktizált. Gruby Dávid nevét nem ismerjük, Franciaországban praktizált, híres betegei voltak, altatásban operált. A N2O-ot 1799, az étert 1815, a kloroformot 1847 óta használják bódításra műtéteknél. Felfedezte néhány gombás és egyéb bőrbetegség kórokozóját. Hatalmas jövedelmét jótékonysági célokra fordította.
Balassa János (1814-1868) pesti egyetemi tanár alkalmazta nálunk először az éteres betegbódítást. Szakirodalmi munkássága jelentős. Sok hólyagmetszést és kőmorzsolást végzett. Semmelweis Ignác (1818-1865) a boncteremből a szülőszobába menő orvosok által terjesztett gyermekágyi láz ellen a klórmeszes kézmosást javasolta, ezzel sok nő életét mentette meg. Javaslatát nem fogadták el Bécsben. Korányi Frigyes (1828-1913) ideg-, bel-, tüdőgyógyász. A fizikális vizsgálatot bakteriológiai, kémiai és rtg-vizsgálattal egészítette ki. Harcolt a tbc ellen. Fodor József (1843-1901) az iskolaorvosi hálózat megteremtője, közegészségügyi felvilágosító. Csatornázás megkezdését javasolta, a vezetékes ivóvízhálózat kiépítését szorgalmazta.
A magyar közegészségtan hazai úttörője, ma a Közegészségügyi Intézet az ő nevét viseli.
A franciák büszkesége volt Pesteur, a veszettség elleni védőoltások alkalmazója. Eljárását Högyes Endre (1847-1906) budapesti egyetemi professzor tökéletesítette egyszerűbb módszerével. Högyes szervezte meg a budapesti Pasteur-intézetet és tökéletesítette a lépfene gyógymódját is. Vizsgálta a belső fület és az egyensúlyszerv helyét is meghatározta. Hugonnai Vilma (1847-1922) az első magyar orvosnő, grófi családban született. Zürichben 1879-ben kapott diplomát, amit itthon csak 1897-ben ismertek el. A király javaslatára kezdett praktizálni, mert férje addig nem akarta. Egészségügyi felvilágosító munkát végzett, előadásokat tartott a higiénia fontosságáról. Foglalkozott a gyermekneveléssel és az oktatással, harcolt egy leánygimnázium létrehozásáért. A nőmozgalmak lelkes híve lett. Hat esztendeig ingyen tanított az Országos Nőképző Egyesület Iskolájában. Nagy híve volt a magyar közegészségügy fejlesztésének. Lefordította „A nő mint háziorvos” című könyvet, amely 100.000 példányban kelt el. Előadás-sorozatot tartott az anya- és csecsemővédelemről, kereste az analfabétizmus okait.
Lenhossék Mihály (1863-1937) orvos, anatómus, tanszékvezető. Főleg neuroanatómiával foglalkozott. Az idegsejtek között szinaptikus rést tételezett fel. Anatómia tankönyveket írt.
Korányi Sándor (1866-1944) orvos foglalkozott a szívbetegségekkel, vesebajokkal, cukorbetegséggel, tbc-vel, hastífusszal, öregedéstannal. A funkcionális szemléletet tanítványai továbbvitték a III. Belklinikáról. A század első évtizedében rajzolódott ki véglegesen az endokrin szabályozó rendszer hierarchikus felépítése, amelynek csúcsán a hipofízis és a köztiagy helyezkednek el. E séma kidolgozásában és igazolásában úttörő érdemei voltak a magyar származású, Prágában működő Biedl Artúrnak (1869–1933). A vészhelyzetekre kialakuló reakciófolyamatokat foglalta egységbe 1917-ben Walter Bradford Cannon (1871–1945). Hasonló mechanizmust tárt fel az adaptációk jóval bonyolultabb összefüggéseiben Selye János (1907–1982) a stressz elméletében (magyar származású kanadai orvos).
Bárány Róbert (1876-1936) orvos, magyar családban de Bécsben született és élt, az egyensúlyozással kapcsolatos kutatásaiért 1915-ben kapott Nobel-díjat. Hevesy György (1885-1966) kémikus, 1911-től külföldön dolgozott. 1943-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”, pl. a csontok 32P-vel történő vizsgálatáért. Majd anyagcsere- és daganatkutatásokat végzett. Békésy György (1899-1972) fizikus, kémikus, először hazánkban, majd a II. világháború után külföldön dolgozott. 1961-ben „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” orvosi Nobel-díjat kapott. Audiométert szerkesztett. Szent-Györgyi Albert (1893-1986) orvos, biokémikus, 1937-ben fiziológiai (orvosi) Nobel-díjat kapott „a biológiai oxidáció égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”, vagyis a citrátkör egyik leírója. Sokféle kutatási témával foglalkozott: izomműködés, szabadgyökök, csecsemőmirigy, fehérjék kvantumfizikája stb. (W, MGy)
Alexander Fleming (1881–1955) fedezte fel a penicillint, publikálta 1928-ban. Az angol Howard Walter Florey (1898–1968) és Ernst Boris Chain (1906–1979) állapították meg a penicillin kémiai szerkezetét, izolálták a hatóanyagot és oldották meg az ipari előállítás problémáit, ők kaptak Nobel-díjat 1945-ben. A századunk első felében folyó orvosi munka jellegét döntően befolyásolták az új diagnosztikus technikai módszerek. Közismerten kiemelkedő fontosságú volt ezek között a röntgenezés (Wilhelm Röntgen 1845–1923) és Lénárd Fülöp (1862-1947), az EKG (Williem Einthoven 1860–1927) és az EEG (Hans Berger 1873–1941) elterjedése. Lénárd a katódsugarakkal kapcsolatos munkájáért kapott Nobel-díjat 1905-ben és ő figyelte meg a fényelektromos jelenséget, aminek magyarázatáért Einstein kapott Nobel-díjat, és az első struktúrális atommodellt alkotta meg. Hersko Ferenc (Avram Hersko, 1937, Karcag – ma Izrael) kémiai Nobel-díjat kapott 2004-ben „az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért”. Szentágothai János (1912-1994) orvos, agykutató.
A XX. század elején fontos új intézmények jöttek létre hazánkban (és másutt is Európában, Bismark kezde Németországban). A veszélyes munkakörökben dolgozóknál 1891-ben kezdett működni a társadalombiztosítás, amit 1927-ben terjesztettek ki általánossá. A nyugdíjbiztosítás 1928-ban kezdődött, a mezőgazdasági dolgozókat 1938-ban vonták be.
Demográfia
A 2011-es népszámlálás adatai szerint országunk fele nem válaszolt arra, hogy milyen felekezethez tartozik vagy egyenesen nem hívő.
Az 1880-1910 terjedő időszakban a természetes szaporulat 6 140 000 fő volt, 213 000-en vándoroltak be és 1 206 000-en ki az országból, a tényleges szaporulat ezért 5 147 228 fő volt.
Igen intenzív magyarosítás történt a kiegyezés után, 30 év alatt 1 149 000 nemzetiség váltott nyelvet a bevallás szerint; a németek, zsidók, szlovákok, szerbek asszimilálódtak leginkább. (FT)
Az 1960-as magyar születési piramoson látszik az I. vh. miatti születéskiesés és a II. vh. utáni Ratkó-korszakbeli gyermeközön. A 2005-ös piramison látszik, hogy kb. 1975 óta egyre kevesebb gyerek születik, mert 1967-ben kaphatóvá váltak az orális fogamzásgátlók, szabaddá tették az abortuszt, valamint tovább tanulnak és később szülnek, sőt dolgoznak is a nők, jóval kisebb a csecsemőhalandóság, kevesebb gyereket akarnak és tudnak eltartani a kiscsaládok, az elváltak. A nők iskolázása és a fogamzásgátlók alkalmazása minden országban a születésszám csökkenéséhez vezet a világon. Már általános választójog is mindenhol van, úgy tudom.
A XX. sz. második felére vonatkozó népszámlálási adatok szerint a magyarok és románok fogynak, minden más nemzetiség szaporodik, a legnagyobb ütemben az egyéb (nem hagyományos magyarországi nemzetiség) és a cigányság. Önmagában nem gond a népességfogyás, több erőforrás kevesebb ember között oszlik meg. DE! A munkaképes, adózó polgárok fogynak, az idősek létszáma nő, a gyerekeké fogy vagy stagnál. Ebbe beleroppan a társadalom, az ellátórendszer. (FT) Elméleti megoldások: születések növelése, dolgozók gyarapítása bevándorlással és kivándorlás megállításával, nyugdíjkorhatár növelése, időskori ellátás visszafogása.
A XX. sz. második felében a vezető halálokok hazánkban a szív-érrendszeri betegségek, a daganatok és a májzsugorodás. El szoktunk feledkezni arról, hogy egyes fertőző betegségeknek milyen fontos demográfiai és történelmi (mert éhínséget és hadi balsikert okozó) szerepe volt és van. A pestis 1347-től kb. 1795-ig számtalan hullámban pusztított végig Európán és Magyarországon. A Rákóczi szabadságharcban több ember hunyt el pestisben, mint a harcok következtében, az 1848-49-es szabadságharcban a kolerában elhunytak száma haladta meg a harcolókét (1830-1873 között 5 járvány), az I. világháború végén pedig a spanyolnátha, vagyis az influenza szedte áldozatait, Európában többet, mint ahányan egyéb okból haláloztak el. A feketehimlő elleni oltást 1813-ban vezették be nálunk, már eltűnt a Földről. (SchE…)
A világon a leggyakoribb fertőzéses betegségek: tüdőgyulladás, hasmenések (előbbiek mindenhol), gümőkór (főleg Afrikában és D-Ázsiában) malária (trópusokon főleg Afrikában), AIDS (főleg Afrikában). Bár az 1820-ban felfedezett kinin lehetővé tette a fehér ember számára a maláriás területek meghódítását, a baktériumok sokféle trükkel alkalmazkodnak a rosszul használt kemikáliákhoz és antibiotikumokhoz (Salvarsan 1910, penicillin 1944, DDT 1934 óta van), a gyógyszerek hatástalanságát okozó antibiotikumrezisztencia és a le nem bomló növényvédőszerek akkumulációja rendkívül nagy gond ma, és lesz a jövőben is.
A sok ember gyakori és gyors utazása, a betegséghordozó háziállatok elterjedése, a globalizált élelmiszerkereskedelem és az éghajlatváltozás miatt megtelepedő vektorok jelentős kockázatot hordoznak az új és régi fertőző betegségek gyors terjedésében.
A demográfiai változások és az életminőség fontos tényezője a megfelelő táplálkozás. Hazánkban gondot okoz a fokozódó elhízás (az energiadús és rostszegény táplálék valamint a kevés mozgás miatt) és az elégtelen, vitamin- és fehérjehiányos táplálkozás (szegénység miatt) egyaránt. A régóta használt szárítás/aszalás, sózás, savanyítás és füstölés mellett a napóleoni háborúk idején kezdett terjedni a befőtt és konzervkészítés; az USA-ban 1913-ban, nálunk az 1960-as években a háztartási hűtőszekrény és fagyasztó és ugyanakkor az üvegházi zödségtermelés, ami miatt nem csak szezonális ételeket ehetünk.
Közgazdaságtan
Bár a közgazdaságtudomány kezdetei a XVIII. századra nyúlnak vissza, mégis utolsóként tárgyalom, mert csak azt akarom bemutatni Pogátsa Zoltán könyve alapján, hogy mik a neoliberális közgazdaságtan fontos elemei, és összahasonlítom a skandináv modellel, mint a manapság legsikeresebbel, széles néprétegek jólétét biztosítóval, elérendő céllal. Az északi modellben:
– politikai cél a teljes foglalkoztatás (nagylétszámú, anyagilag független és képzett középréteg);
– széles tagságú szakszervezetek kollektív és iparági bérmegállapodásokat kötnek;
– vegyes gazdaság, iparpolitika, versenyképesség növelése az ágatzati bérminimumok emelésével (ez az ún. Rehn-Meidner-modell) (nincs szükség alulfizetett képzetlen munkaerőre);
– biztonságos megélhetést adó széles közszféra, amely versenytársként felhúzza a magánszféra foglalkoztatási gyakorlatát (pl. magas munkanélküli segély hónapokig);
– univerzális szociális jogok (ingyenes oktatás, egészségügy stb.);
– az egyenlőtlenséget szűk korlátok között tartó adó- és jövedelempolitika (progresszív jövedelemadó, kis bérkülönsbség);
– a bérek folyamatos emelésére törekvő, anticiklikus, keresletet menedzselő politika a stabil növekedés elősegítésére (pl. recesszóban bérvisszafogás);
– erőteljes antikorrupciós intézményrendszer a magas adóztatás értelmes felhasználásának biztosítására (törvények, ellenőrzés). (A dőlt betűs magyarázat az én kiegészítésem.)
A neoliberális modellben:
– az adók csökkentése (egykulcsos jövedelemadó, nincs örökösödési és vagyonadó, alacsony vállalati adók, a szegények jövedelme átcsoportosul a gazdagokhoz));
– az újraelosztás, a jóléti állam szolidaritást és mobilitást lehetővé tevő kiadásainak leépítése a költségvetési “stabilizáció”, a megszorítások ideológiájának segítségével (alulfinanszírozott oktatás, egészségügy, nyugdíj; saját erőből előre lépni képtelen szegény réteg keletkezik);
– a privatizáció (minél teljesebb, az állam a stratégiai ágazatoknak sem tulajdonosa);
– a liberalizáció, a dereguláció, a közbeszerzések nagyvállalatok általi megszerzése (a piac önszabályozásában való bizakodás, de nincs önszabályozás);
– a szakszervezetek és a munkavállalók jogainak csorbítása, a munkapiaci “rugalmasság” ideológiájának álcázva (nincs kollektív szerződés, ágazati bérminimum, szakszervezeti kutatóbázis stb.).(PZ)
Fegyverkezés, meteorológia
A háborúk mindig fontos szerepet játszottak az emberi történelemben. A nagy létszámú hadseregek a napóleoni háborúkban, a pontos tűzfegyverek az amerikai pogárháborúban jelentek meg. A legsikeresebb a Kalasnyikov gépkarabély 1949 óta. A tömegpusztító fegyverek arzenálja a II. vh-ban és azóta tökéletesedik. A műholdaknak fontos civil szerepük is van, pl. űrtérképezés, meteorológiai (mérés), televízió műsorszórás, navigáció, helymeghatározás.
Felhasznált irodalom:
Wikipedia * (W)
Magyar elektronikus könyvtár – Országos Széchenyi Könytvár: Magyarország a XX. században, Babits
Kiadó, Szekszárd, 1996-2000 http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/822.html:
A nyelvújítás története (és sok más is a magyar tudósokról) *
Tótfalusi István: Sertések a Bakonyban – Kalandos nyelvtörténet (Libri 2012) (TI)
Grover S. Kranz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása (Bp. 2000, New York 1988)
Cser Ferenc – Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében (Fríg Kiadó, 2005)
Kubassek János: Útkeresők (KJ)
Ornella Semino et al.: The genetic legacy of paleolithic Homo sapiens sapiens in extant
Europeans: Y chromosome perspective (Science, Vol 290, 1155-1159, 2000)
Pedro Soares et al.: The archeogenetics of Europe (Current Biology 20, R174-R183, 2010)
Raskó István (MTA SZBK Genetikai Intézet, Szeged): A magyarok genetikája * (RI)
Szekeres Marianna ELTE hallg. (2005): A vasút története * (SzM)
Isaac Asimov: A biológia rövid története * (IA)
Seregélyesné Nagy Katalin: Nagy Magyar biológusok és orvosok *
SZTE-JGYPK: A középiskolák fejlődése (VI.1. fejezet)
www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Magyar_isk…/vi1_a_kzpiskolk_fejldse.html
(Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar)*
Kelemen Elemér: A MODERN OKTATÁSI RENDSZER KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS
TEKINTETTEL A KÖZÉPISKOLA 19. SZÁZADITÖRTÉNETÉRE *
ELTE: Biológusok életrajza *
Livo László bányamérnök: Életünk az energia * (LL)
Szabadváry Ferenc: A Magyar kémia művelődéstörténete (Digitális Tankönyvtár) * (SzF)
doksi.hu: A számítógép története *
tudomany.halmaz.hu: A fizika rövid története *
Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok (Nap Kiadó 2011)
John Gribbin: A természettudomány rövid története (Gabo Kiadó, 1998) (JG)
Ernst Peter Fischer: Arisztotelész, Einstein és a többiek (Saxum, 1998) (EPF)
Marx György: A marslakók érkezése / Magyar tudósok, akik nyugaton alakították a XX. sz.
történetét (Akadémiai Kiadó, 2000) (MGy)
Birtalan Győző: Az orvostudomány fejlődésének főbb irányai és eredményei a XX. század első
felében (Semmelweis Egyetem, jegyzet) *
HÍDÉPÍTŐK: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/719.html és Wikipedia)
AUTÓIPAR: http://nemzetidal.gportal.hu/gindex.php?pg=3788448
Tatabányai Bláthy Ottó Szakközépiskola honlapja: Névadónk, Bláthy Ottó *
Schulteisz Emil: A magyarországi járványok történetéből * (SchE)
Töri Szekcione, történelem előkészítő a Budapesti Corvinus Egyetemen: Demográfiai
változások a XX. századi Magyarországon *
Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába (2011) e-könyv, Budapesti Corvinus Egyetem * (FT)
Pogátsa Zoltán: Magyarország politikai gazdaságtana (PZ)
internetről: *-gal; könyv: * nélkül
- Lassú Zsuzsa: Női szerepek * – nem forrás
Melléklet
A brit Royal Society magyar tagjai és néhányan díjazottjai:
Lénárd Fülöp (1896) – Rumford Medal
Kármán Tódor (1881-1963) repüléstudomány legnagyobb alakja, 1917-ben a helikopter ősét megalkotja,
I. vh. után USA: termodinamika, szilárdságtan, rugalmasságtan, turbulencia, rakétatechnika,
szuperszonikus repülés, közel 2000 publikáció
Köleséri Sámuel (1729-1732), a fény természete (orvos, filozófus, teológus, bányászati szaktekintély)
Segner János András (1704-1777), vízturbina = Segner-kerék, matematikai meteorológia megteremtője,
cukor-, szesz-, puskaporgyártás, gabonavetőmagfertőtlenítés kéndioxiddal, matematika-fizika és kémia
tanszék tanára, orvosi előadó és tankönyvíró jénai és göttingai egyetemen, csillagász
Bél Mátyás (1684-1749) nyelvész, történész, földrajztudós, mezőgazdász, evangélikus lelkész
Podmaniczky József (1756-1823) politikus, az osztrák vámrendszer kritikusa
Zách Ferenc Xavér (1754-1832) csillagász
Vay Miklós (1756-1824) optikai műszerész, folyószabályozási biztos, tüzérkapitány
Klein Ede (1844-1925) orvos, bakteriológus (skarlát, Streptococcus)
Orován Egon (1902-1989) szilárdtestfizikus: plasztikus alakváltozás, anyagfáradás, kristályhibák
Hevesy György – Copley Medal – 1949
Kürti Miklós – 1969 Hughes Medal (1908-1998) a legalacsonyabb hőmérsékletet állította elő
Popják József György – 1968 Davy Medal (1914-1998) orvos, biokémikus, zsírsavszintézis leírója
Wigner Jenő (1902-1995) vegyész, fizikus, matematikus
Polányi János – 1989 Royal Medal
Gábor Dénes (1968) – Rumford Medal
Keller András (1925-1999): kémikus, polimerek, (1994) – Rumford Medal
Erdélyi Artúr (1908-1977) matematikus, transzcendens függvények, integráltranszformáció
Szentágothai János (1912-1994) orvos, agykutató
Radda György Károly – 1987 Buchanan Medal (1936-) mágneses rezonanciavizsgálat (MRI) megalkotója
Kennard Olga (1924-) hemoglobin, molekuláris krisztallográfia
Erdős Pál (1913-1996) matematikus, szerteágazó területeken dolgozott
Somogyi Péter (1968-) biológus, neuronhálózatok kapcsolódási törvényszerűségei, 1985-től Oxford
Telegdi Bálint (1922-2006) vegyészmérnök, részecskefizikus
Magyar származású USA állampolgárok, akik a legmagasabb – National Medal of Science – kitüntetést kapták:
1962 – Kármán Tódor (az első díjazott) (1881-1963), repüléstudomány: lőni tudó vadászgép; helikopter, sugárhajtású repülőgép, szélcsatorna
1968 – Wigner Jenő (1902-1995) vegyész, fizikus, matematikus
1975 – György Pál (1983-1976) orvos, a B2,6,9 vitaminok izolálója, csecsemők baktériumflórájának vizsgálója
1976 – Goldmark Péter Károly (1906-1977) találmányai: színes televízió, mikrobarázdás hanglemez, videofelvevő és lejátszó készülék, a CBS elnöke
1982 – Teller Ede (1908-2003) vegyész, fizikus, matematikus
1986 – Lax Péter (1926-) matematikus, differenciálegyenletek megoldása
1987 – Bott Raoul (1923-2005) matematikus, differenciáltopológia
1988 – Milton Friedman (1912-2006) közgazdász, Nobel-díj 1976: a “fogyasztói analízis, pénzügytörténet és -elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért”. A monetarizmus elvét vallotta: adó- és (állami) kiadáscsökkentés
2002 – Somorjai Gábor (1934-) vegyészmérnök, felületek szerepe a katalízisben