(a későbbi Budapesti Bartók Béla Unitárius Egyházközség).

1899 október 1.-én került sor Józan Miklósnak a budapesti lelkészi állásásba való beiktatásra. 1920.-ig Józan Miklós az egyetlen unitárius lelkész Budapesten. 1921.-tol a „püspöki vikáriusi" szolgálatot is végzi. Ez évben javaslat történt egy lelkészi vagy hitoktatói lelkészi állás létrehozására. Így Józan Miklós munkáját másodlelkészi-hitoktatói minőségben előbb Bíró Lajos, majd Barabás István segíti. 1921.-től a körlelkészi minőségbe Csiki Gábort választották. Csiki Gábor, mint körlelkész az Erdélyből menekült és áttelepülő hívek lelki gondozását végzi.

1921.-ben Csiki Gábor körutat tett Angliában, ahol az unitárius érdekeket képviselve előterjeszti egy külföldi mintára megtervezett Unitárius Misszióház gondolatát. A következő évben felveszik a kapcsolatot egy angol-amerikai bizottsággal, amelyik az erdélyi és magyarországi unitáriusok sorsának gondozását felvállalta, megvásárolja a Misszióház céljára a Rákos (ma Hőgyes Endre) utca 3.szám alatt levő épületet. A fizetést a Brit és Külföldi Unitárius Társulat vállalja magára. Az épület telekkönyvileg a Társulat tulajdona lesz. Bevételének tiszta jövedelmét a magyar unitárius misszióra fordítják. Egyik részét templommá alakítják át, létesítenek egy lelkészi lakást, a többi részt felosztják részben az erdélyi menekültek, egyetemi hallgatók és a főiskolai növendékek részére diákotthonként használják, a másik részét hivatalos helyiségeket létesítenek. Az épületet, mint alapítványt a Magyar Unitárius Egyháznak adták át, azzal, hogy a megnevezett célokat megvalósítsa. A Misszióház gondozta Budapest IV., VIII., IX., X. kerületeiben lakó, valamint a vidéki unitárius híveket.

A templom tervrajzát ifj. Gothárd Zsigmond unitárius építészmérnök készítette el. A Misszióház javára Csiki Gábor 1927.-ben Amerikában 4.980 pengőt gyűjt. 1928.-ban megkezdődik a templom kialakítása az épületen belül. A templom és a gyülekezeti terem felavatása 1929. február 10.-én volt megtartva.

A Misszióház vezetését és irányítását egy Bizottság végzi. Ennek világi elnöke dr. Nyiredy Jenő Ny. egyetemi tanár. 1923.-tól a Misszióház világi irányítója dr. Mikó Gábor kincstári főtanácsos. A Misszióház ad otthont az Istentiszteletek tartásának, a valláserkölcsi nevelésnek, az egyleti életnek és az egész ország területére kiható missziónak. Helyet kap az épületben a Dávid Ferenc Egylet, a Nőszövetség, és az Ifjúsági Egylet, előadásokat, összejöveteleket és szeretetvendégségeket tartottak. Több Erdélyből áttelepült fiatalnak és egyetemistának biztosított otthont, bentlakást, valamint kosztot is biztosított.  A Budapesten és vidéken szolgáló lelkészeknek biztosított szolgálati lakást.

A Misszióház lelkészeként 1928 óta Csiki Gábor szolgált egészen nyugdíjba vonulásáig, 1953-ig. Ekkor az Amerikai Unitárius Társulat támogatásával vonult nyugdíjba.

1953-ban a házat államosították, és magát a templomot hozzácsatolták a Budapesti Unitárius Egyházközséghez. Az a sajátos helyzet állott elő, hogy egy egyházközség két ingatlannal rendelkezett.

Természetesen a templomban a szolgálatokat továbbra is végezték az itt lakó lelkészek, de missziói célját már nem tudta betölteni, mert elveszítette az ingatlant, kivéve a templomot, irodát és két lelkészi lakást, amelyek lelkészi szolgálati lakásként működtek.

Pethő István lesz, 1953-tól nyugdíjba vonulásáig, 1966-ig szolgált a Misszióház lelkészeként.

1966.-tól egészen 1997.-ig Bencze Márton a lelkész, aki közben püspöki helyettes is volt, majd a püspöki tisztséget is betöltötte mandátuma lejártáig, 2000.-ig. Bencze Márton már 1943-tól itt lakott a házban és a Budapesten kívüli szórványok lelki gondozásával foglalkozott.

 Utána a lelkészi állást 1994 és 1998 között Kászoni József töltötte be, amikor meghívták lelkésznek a Budapesti Unitárius Egyházközség Nagy Ignác utcai templomába.

1999-től az új lelkész, Rázmány Csaba (1946-2009).

Püspökké választása után (2001-ben) önállósította a Hőgyes Endre utcai templomot, és létrehozta a Bartók Béla Unitárius Egyházközséget.